Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Csorba Csaba: Szemere Bertalan és kora: a Magyar Történelmi Társulat tudományos emlékülése Miskolcon / 103–105. o.

tett kérdéshez. A gazdaságtörténeti aspektusok fölerősödése és a társadalomtörténetiek némi háttérbe szorulása megszokást reprezentál, amely nem ismer autonóm társadalomtörténetet. Ez a megszokás azt sugallja — mondta Gyáni —, hogy az emberek helyzetét, társadalmi státusát kizárólag anyagi körülményeik, valamint jogi viszonylatok határozzák meg. Azonban nem lehet mindent a jövedelemre, foglalkozásra, jogállásra visszavezetni! Bár azok az egyéb faktorok, amelyek autonóm módon döntenek arról, hogy kinek mi a helye egy közösségben, nehezebben megfoghatóak, nincsenek róluk lajstromok, összeírások, jegyzékek, statisztikák s így csak áttételes formában, pl. magánnaplókból (lásd Kosa László előadása), irodalomból (lásd Kiss Gy. Csaba előadását a családregényekről, mint forrásokról) elemezhetők ki. Kétnapi eszmecsere összefoglalását adta Orosz István az általa vezetett szekció munkáját értékelő zárszavában. Rámutatott az új történészgeneráció szemléletváltozására, amely szembefordult a társadalmi folyamatok sematizálásával. Jóval differenciáltabb megközelítés és nagy felelősségtudat, őszinteség jellemzi őket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a „hagyományos" (a korábbi évtizedek során kialakult módszereken — megközelítéseken nyugvó) társadalomtörténetnek is ki kell és lehet jelölni a hatósugarát. A konferencia végén Benda Gyula kifejtette, hogy a továbbiakban fő cél a társadalomtörténeti kutatás feladatainak megfogalmazása és hosszú távú kutatási program tervének elkészítése. A gyulai tanácskozás anyaga is megjelenik nyomtatásban. Űgy tűnik, kialakult egyfajta fórum, amely 1988-ban, ismét Salgótarjánban, folytatódhat. Addig is a szervezők egy olyan, közbeeső fórum kialakítását tervezik, amely havi rendszerességgel biztosítja elkészült dolgozatok, munkaprogramok és a jövő évi konferencia előkészületeinek megbeszélését. Végül még egy fontos momentumot kell megemlíteni. A jó hangulatú tanácskozáson öröm volt együtt látni és hallani a lelkes, az igaz még nem nagy kutatói tapasztalattal, de annál több energiával, újfajta szemlélettel rendelkező huszonéveseket és a hatalmas mennyiségű forrásanyagot átbúvárkodó, feldolgozó és még ma is töretlen hitű idősebb kollégákat. Cseh Edit Szemere Bertalan és kora" A Magyar Történelmi Társulat tudományos emlékülése Miskolcon Szemere Bertalan születése 175. évfordulójának megünneplésére Ruszoly József jogtörténész, miskolci egyetemi tanár kezdeményezésére Szemere Bertalan Emlékbizottság alakult Miskolcon Porkoláb Albert, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnökhelyettesének elnökletével. Az emlékbizottságban a szervezés és lebonyolítás oroszlánrészét vállaló megyei múzeum és megyei levéltár mellett a tudományos ülésnek helyet adó Miskolci Akadémiai Bizottság, a Hazafias Népfront Megyei Szervezete és a Magyar Történelmi Társulat is képviseltette magát. 103