Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Hay Diana–Wojtilla Gyula: Akadémiai levéltárosok nemzetközi tanácskozásai: Hangarchíválási munkaértekezlet a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárában: A szocialista országok akadémiai levéltárainak VII. konferenciája / 98–100. o.

A szocialista országok akadémiai levéltárainak VII. konferenciája A szocialista országok akadémiai levéltárai 1965 óta rendeznek konferenciákat. Ezek a szakmai találkozók előre meghatározott tematikájukkal a levéltárak közötti együttműködés és tapasztalatcsere legfontosabb fórumát képezik. Az egyes konferenciák közötti időszakokban a konferenciákon jóváhagyott munkaterv szerint különféle munkacsoportok keretében folytatódik az együttműködés. A konferenciák és munkaértekezletek nyelve az orosz és a német, az elhangzott előadásokat, illetve beszámolókat a rendező ország publikálja. A szocialista országok akadémiai levéltárainak VII. konferenciájára 1987. szeptember 20—25. között Moszkvában került sor. A házigazda a Szovjet Tudományos Akadémia Központi Levéltára volt, de jelen volt a Központi Levéltár leningrádi fióklevéltárának képviselője is. A konferencia résztvevői ezúttal a következők voltak: Bolgár Tudományos Akadémia Levéltára, Cseh Tudományos Akadémia Levéltára, Lengyel Tudományos Akadémia Központi Levéltára, MTA Levéltára, NDK Tudományos Akadémia Levéltára, Szlovák Tudományos Akadémia Levéltára és a rendezők. A tanácskozáson, amelynek helyszíne a SZUTA Központi Levéltára impozáns nyolcemeletes épületének tanácsterme volt, tizenkét előadás hangzott el: B. V. Levsin, a SZUTA Központi Levéltárának igazgatója: Az akadémiai intézetek iratanyaga jelzetekkel való ellátásának problémái; I. Klacka, a Szlovák Tudományos Akadémia Levéltárának igazgatója: A retrospektív informatikai rendszer gépesítésének elméleti kérdései; A. Sz. Kszenofontova (SZUTA): A fondképzés teoretikai problémái; L, Kamencova (Szlovák Tudományos Akadémia): A levéltári munka gépesítése; W. Knobloch (NDK Tudományos Akadémia): A levéltári tudományos tájékoztató apparátus hatásfokának emelése, a hamarosan gyártásra kerülő NDK-számítógépek levéltári alkalmazhatósága; K. Klauss (NDK Tudományos Akadémia): Az NDK Akadémiai Levéltárában levő személyi fondók rendszerezésének kérdései; Wojtilla Gyula: Az MTA felügyelete alá tartozó tudományos társaságok iratanyagának felügyelete, begyűjtése és feldolgozása során egybegyűlt tapasztalatok; E. Noncseva (Bolgár Tudományos Akadémia): A levéltári információs rendszer fejlődésének várható irányai; K. Krzos, a Lengyel Tudományos Akadémia Levéltárának igazgatója: Az 1952 után keletkezett fondókban alkalmazott korszerű információhordozók; A. Gryciuk (Lengyel Tudományos Akadémia): A Lengyel Tudományos Akadémia egyes szervezeti egységeinek ügykezelésében használatos tudományos tájékoztató apparátus; I. Schwippel (Cseh Tudományos Akadémia): A hangdokumentumok feldolgozásának elvi és gyakorlati kérdései; V. Podany (Cseh Tudományos Akadémia) : A retrospektív információs rendszerek kiépítésének lehetőségei. Az előadásokat követő hozzászólásokból és kérdésekből az derült ki, hogy az eltérő adottságok ellenére is számos olyan közös probléma akad, amelyben együttműködésre van lehetőség. Minden résztvevő úgy látta, hogy egy hatékony retrospektív információs rendszer alapfeltétele a modern számítástechnika levéltári alkalmazása. Az azonban egyelőre bizonytalan, hogy ennek technikai feltételei mikor és milyen formában lesznek jelen az egyes országokban, és így az is, hogy miként valósítható meg valamiféle egységesség ezen a téren. Kisebb hangsúllyal lényegében hasonló probléma merült fel a fonodokumentádó technikai ellátottságával kapcsolatban is. Sajnos KGST-relációban jelenleg nem szerezhetők be a szükséges hangrögzítő berendezések. A konferencia záróülésén, amelyen az egyes levéltárak vezetői vettek részt, megállapodás született arról, hogy a négy év múlva Varsóban megrendezendő következő konferencia központi témája a tudományos tájékoztató apparátus