Levéltári Szemle, 37. (1987)
Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Farkas Gábor: Arcok a magyar levéltárakból: négyszemközt Sashegyi Oszkárral / 65–73. o.
végrehajtása; a Hadtörténelmi Levéltárnak történő iratátadás, ill. attól való iratátvétel; nagyobb összegű iratvásárlások esetében javaslattétel), . — kiadványügyek (kiadványtervek, elkészült kiadványok kiadatására javaslattétel), — kutatási ügyek (kutatási szabályzat véleményezése, külföldi személyeknek kutatási engedély adása), — adatszolgáltatási és tájékoztatási ügyek (intézmények számára adatszolgáltatás az OL-ról, külföldi látogatók tájékoztatása a Levéltár anyagáról), — gyakornoki ügyek (az OL-be gyakorlatra beosztottak munkaterve, beszámolók munkájukról, képzésükben közreműködés). A levéltári munka módszertanának egyes kérdéseivel már az ötvenes évek elejétől kezdve foglalkoztam, különösen a levéltári segédletkészítés területén végeztem ilyen munkát. A levéltáriéiméleti és -módszertani kérdések kapcsán tisztázódott a levéltári terminológia, különösen a hatvanas évektől kezdve, lényegében Ember Győző munkájával. Itt az én szerepem inkább csak az így kifejlesztett terminológiának a gyakorlatba való átvitelére, a levéltári kiadványok egy résziének terminológiai átjavítására szorítkozott. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának megszövegezése kapcsán részt vettem a LOK-ban tartott értekezleteken. Külföldi tanulmányutaim egy részén (az NDK-ban, Svédországban, NagyBritanniában) a modern iratkezelés módszereivel foglalkoztam. Az NDK levéltári folyóirata számára tanulmányt készítettem a magyar iratkezelés polgári kori reformjáról. A magyar levéltári folyóiratokban ismertetéseim jelentek meg külföldi levéltári munkákról, egyes külföldi levéltári folyóiratokban (Archivalische Zeitschrift, Archivmitteilungen, Der Archivar) éveken át ismertettem a magyar levéltárügy eredményeit. Részt vettem a magyar levéltári folyóiratok szerkesztőbizottságaiban, néhány évig felelős szerkesztője voltam a Levéltári Szemlének. Az ötvenes évektől kezdve részt vettem levéltári kiállítások rendezésében. Szerepem volt az OL állandó házi kiállításának kialakításában. Házon kívül részt vettem a Magyar Nemzeti Múzeumban, más kiállítótermekben rendezett kiállítások munkájában. Én rendezem az 1960. évi országos risorgimento-emlékkiállítást, Mihalik Sándor múzeumigazgatóval együtt, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. (Az anyaggyűjtés munkájában a referensek közül többen vettek részt.) Kilenc éve vagy nyugdíjban. Az a hír járja, hogy a levéltárosok nyugdíjas korukban rendkívül aktívak a tudományos életben. Így van ez? Hatvanharmadik életévem betöltése után azért mentem nyugdíjba, mert egészségi állapotom aggasztó mértékben romlott, s éreztem, hogy az egyre növekvő hivatali terhek mellett tudományos terveim megvalósítására nem marad időm. Nyugdíjba vonulásom óta főként kiadvány munkáim befejezésével voltam elfoglalva. Ekkor szerkesztettem meg az Abszolutizmus kori levéltár repertóriumának első kötetét. Ekkor szerkesztettem át a Varga Endre és Veres Miklós által a Bírósági levéltárakról írt ismertető leltárat, amire azért volt szükség, mert mindkét szerző elhunyt, munkájuk elkészítése óta (különösen Varga Endre nyugdíjba vonulása óta) pedig a magyar levéltártudomány sokat fejlődött, terminológiája kikristályosodott s az értékes munkát az anyag mai állapotának megfelelően és a mai terminológia megkövetelte 'módon kellett módosítani, illetőleg átfogalmazni. Ez a terhes feladat egy időre megakadályozott abban, hogy saját munkáimmal foglalkozzam. A kötet az Akadémiai Kiadónál vár megjelentetésre. Ekkor írtam meg német paleográfiai bevezetésemet is. T*
