Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - Ö. Kovács József: A kecskeméti zsidók polgárosodása, 1790–1848 / 30–43. o.

ségből és alaptalan bosszúból" gyújtották fel házát és a kiküldött tiszti főügyésznek kellett megakadályozni, hogy a ház leégésekor jelen levők ne rombolják le a maradék négy öl magas és 14 öl hosszú kerítést.

75 Ismereteink szerint nem voltak Kecskeméten 1848 tavaszán olyan mértékű zsidóellenes megmozdulások vagy másí megnyilvánulások, amilyenek például az ország északi és nyugati részében történtek.™ Csupán egyedi, nem általánosítható eseteket említhetünk, amelyek a felszín alatti izzásra utaltak. Nem csupán a zsidóság, hanem a mezővárosi lakosság is differenciált volt e tekintetben, de egy-két példánk alapján állítható, hogy inkább a plebejus elemek sorából kerültek ki a zsidóellenesség okozói. 1848—49 eseményei korszakunk és egyúttal vizsgálódásunk záróvonalát jelentik, melynek problémáival itt már -nem foglalkozhatunk. Az áttekintett több mint fél évszázad alatt Kecskemétet, illetve az itt élő zsidóságot is jelentős változások érték, amelyek azonban korántsem oldották meg a múltból átörökített, s az átmenet kora által megerősített kérdéseket... JEGYZETEK 1 Vö. Simon Róbert: A zsidókérdés mint az egyenlőtlen fejlődés paradigmája, 1. p. Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában. (Fejlődés-tanulmányok. Regionális sorozat 3.) A köt. válog. és az előszót írta: Simon Róbert. Bp., 1985. (a továbbiakban Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában, 1985.). 2 Hornyik munkásságáról közölt részleteket: ö. Kovács József: Egy történész-portré margójára (Száz éve halt meg Hornyik János). Forrás, 1985. XVII. évf. 11. sz. 84—90. p. 3 Hornyik János: A kecskeméti zsidók története. Kézirat, Ballá János jegyzetei. Bács-Kiskun Megyei Levéltár (a továbbiakban Hornyik: A kecskeméti zsidók története. BKML). Jórészt Hornyik adatait ismételve és kibővítve ír még a témáról: Bárány József: A kecskeméti zsidók történetéből. IMIT Évkönyv. Bp., 1899. 102—126. p. 4 IV. 1528. c. Az izraelitákkal kapcsolatos iratok (a továbbiakban Az izraelitákkal kapcs. ir.). 1819. márc. 26. sz. nélk. BKML. 5 Uo. 6 L. pl.: ö. Kovács József: A szombathelyi zsidók betelepülése, helyzete a XVIII. század elejétől 1848-ig. Vasi Szemle, 1985. XXXIX. évf. 2. sz. 262—266. p. 7 Hornyik János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. 83—84. p.; Kubinyi Ferenc—Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben. I. k. Pest, 1853. 99. p. 8 Thirring Gusztáv: Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai II. József korában. Magyar Statisztikai Szemle, 1935. XIII. évf. máj. (a továbbiakban Thirring, 1935.). 381. p. 9 Hornyik János: A kecskeméti zsidók története. Kecskeméti Lapok, 1870. 16. sz. 10 IV. 1504. h. Kecskemét szabályrendeletei, 1754—1887. (a továbbiakban Kecskemét szab. rend., 1754—1887.) 33. p. 1785. tjkv. 257. p.; IV. 1504. e. Körlevelek jegyzőkönyvei (a továbbiakban Körlevelek) 1790. 197. p. BKML. 11 Az izraelitákkal kapcs. ir., 1791. jún. 1. tjkv. kivonata, 230. p. Hornyik feljegyzései. BKML. A zsidóság megosztottságának egyikét jelentette a tolerált és a commorans (az országban tartózkodó, külföldi vándorló) zsidók megkülönböztetése. L. Virág István: A zsidók jogállása Magyarországon, Bp., 1935. 30. p. 12 Az izraelitákkal kapcs. ir., 1791. aug. 26. tjkv. kivonata, 315. p. Hornyik feljegyzései. BKML. 13 Az izraelitákkal kapcs. ir., 1799. évi egyezség sz. nélk. 1804. febr. 24. sz. nélk. BKML. 14 Uo. 15 IV. 1504. h. Városi hirdetések, 1795—1813. 1805. BKML. 16 IV. 1504. b. Közigazgatási iratok. 1813. 93. sz. (a továbbiakban Közig, ir.) BKML. 17 Uo. 1821. 37. sz. 18 Magyar Törvénytár, 1836—1868. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső, Bp„ 1896. 175—176. p. 19 Vö. erre. Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1936. V. k. 249— 41