Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - HÍREK - Major Zoltán László: Levéltári Napok '87: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1987. május 5–8. / 95–96. o.

HAJDÜ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR 1987. MÁJUS 5—8. A 11. alkalommal megrendezett Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok ismét változatos tartalmúak voltak. Az újabb levéltári tudományos kutatásokról és a levéltári források sokszínűségéről kaphattunk képet. Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Hajdúnánáson tartottak az előadók a levéltári dokumentumok elemzése alapján értékes előadásokat. A megyei napilap a rendezvények kezdete előtt egy nappal levéltári oldalt jelentetett meg. Közölte az elkövetkezendő napok programját, Mervó Zoltánná cikkét a levéltári ismeretek Tóth Árpád Gimnáziumban bevezetett oktatásának tapasztalatairól, Gazdag István Debreceni alapítványok c. írását és Rácz István egyetemi tanár sorait a levéltár tudományos műhely szerepéről. A Levéltári Napok megnyitójára május 5-én Debrecenben, a Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Tanácsa székházában került sor, ahol Szekeres Antal, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője megnyitó beszédet mondott. A levéltári tevékenység vezérmotívumaként emelte ki a folytonosságot, következetességet és a kitartást. Hangsúlyozta, hogy az alapcélok változatlanok: a tudományos kutatás segítése, a feltárt tudományos eredmények továbbadása, a tudományos népszerűsítés. Nyitásként értékelte a már említett gimnáziumi oktatást és az Ybl Miklós Főiskolán a leendő üzemmérnökökkel tervezett találkozást. A bevezetőt követően Molnár József, a Művelődési Minisztérium levéltári osztályának vezetője szólt a levéltárak helyzetéről és feladatairól. Előadásának első részében a magyar levéltárügy 1945 utáni fejlődésének főbb jellemzőit tekintette át. Emlékeztetett arra, hogy a levéltári anyag védelmi körének 1950-ben történt kibővítése, valamint a kutatási igények ugrásszerű növekedése — a korábbi korszakokhoz viszonyítva — mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból megsokszorozta a levéltárak feladatait. Napjainkig kiható súlyos ellentmondásnak minősítette, hogy a feladatbővülés ellenére a megyei levéltárak többségének működési feltételeiben csak a 80-as évek első felében következett be döntő változás. Az elmúlt tervidőszak szakmai tevékenységét értékelve részletesen szólt a zömében formai szempontok szerint rendszerezett levéltári anyag tartalmi feltárásának eredményeiről, s e munkálatok távlati céljáról. Behatóan elemezte a jelenkori iratok archiválásával összefüggő problémákat, s ismertette az ezek megoldását szolgáló szakmai, elméleti-módszertani munkák eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy az évente átlag 20 kötetet kitevő levéltári kiadványok jól körülhatárolják azt a szerepet, amelyet a levéltáraknak a történettudományi kutatások megalapozásában, tematikai kiszélesítésében a jövőt illetően is vállalniuk kell. Véleményének kifejtése során pozitív, követendő példaként említette a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei című kiadványsorozatát. Gazdag István, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója elnöki zárszavában hangsúlyozta a működési feltételek és a szakmai eljárások összehangolt fejlesztésének szükségességét, majd arról szólt, hogy a levéltári anyag társadalmi hasznosításában megjelölt célok csak rendszeres, folyamatos szakmai munkával és a fenntartó hathatós támogatásával érhetők el. Délután Hajdúszoboszlón, az OKISZ-üdülő társalgójában három előadás is elhangzott abból az alkalomból, hogy 60 éves a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő. Kun Károly, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő főorvosa A hajdúszoboszlói gyógyiszap feltárása és alkalmazása című fejtegetése a természetes gyógymódot tag95