Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - HÍREK - Ress Imre: Modern Levéltári Napok '87 – Jugoszlávia / 90–92. o.

lapot és a vállalati-intézményi irattári gyakorlat közötti ellentmondás okait elemezte. Noha a levéltári törvény minden olyan munkaszervezetnél önálló személyzettel működő irattár létesítését írta elő, ahol az iktatott ügyiratok mennyisége háromezer fölött van, anyagi fedezet híján — különösen a kis- és középvállalatoknál — mindez nagyrészt papíron maradt, s emiatt sok esetben az iratanyag fizikai fennmaradásának elemi feltételei is hiányoznak. A nagyvállalatoknál létrehozott információs-dokumentációs központok keretében kétségkívül nagyobb gondot fordítottak az iratanyagra, de az levéltári szempontból nem mindig kedvező. A referens kifejezetten hátrányosnak nevezte a vállalati információs-dokumentációs központok eljárását, .amelynek során öszszefüggéseiből kiragadva kebeleztek be egyes iratokat és így akadályozták azok levéltárba kerülését. — Péter Klasinc, a Maribori Területi Levéltár igazgatója a vállalati-intézményi iratanyag biztonsága érdekében raktárminimum megállapítását javasolta, s kísérletet tett a fontosabb követelmények összegzésére. Az előadásokkal párhuzamosan a rendezvényen részt vevő külföldi szakemberek számára külön konzultációkat tartottak a tervezett maribori nemzetközi levéltári információs központ felépítéséről. Az 1978 óta „Modern Levéltári Napok" elnevezéssel folyó levéltártechnikai konferenciák eredményeire építve a Maribori Területi Levéltárban 1985-ben kísérleti jelleggel egy olyan levéltári információs központ kiépítését kezdték meg, amelynek célja a levéltári technikával kapcsolatos jugoszláv és nemzetközi irodalom gyűjtése, kiértékelése és gépi adatfeldolgozása. Az információszolgáltatást levelezőhálózat biztosítja. A levelezőket levéltári főhatóságok vagy más levéltári testületek bízták meg az illető ország szakirodalmának figyelésével. Az információs központ munkájában a jugoszlávok mellett lengyel, olasz, osztrák, nyugatnémet és angol levelező vett részt, s így a jelenleg rendelkezésre álló információk az említett országok eredményeire épülnek. A beküldött adatok feldolgozását a Maribori Tartományi Levéltár személyzete az intézmény 2000 Kbyte teljesítményű számítógépén végezte. A feldolgozott irodalomról tájékoztató segédletek folyamatos kiadását tervezik. A tájékoztató segédlet és az információs centrum költségeinek fedezésére a jövőben az UNESCO anyagi támogatását szeretnék elnyerni és egyúttal a központot a Nemzetközi Levéltári Tanács intézményeként elismertetni. A jelen levő külföldi szakemberek elvben hasznosnak ítélték egy ilyen speciális tájékoztató központ létrehozását, de egyúttal javasolták a centrum gyűjtőkörének pontosabb meghatározását és szűkítését, továbbá a feldolgozási elvek egységesítését. Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a párhuzamos tevékenység kiküszöbölése végett a maribori tájékoztató központ ne foglalkozzon a mikrofilmezés és restaurálás szerteágazó irodalmának rendszerezésével, hiszen e területen már működnek a Nemzetközi Levéltári Tanács szakbizottságai. Végül olyan ajánlást fogadtak el, amely a maribori információs központ tevékenységét az alábbi területekre korlátozná: — levéltári célú épületek tervezése, kivitelezése, — régi épületek levéltári célú adaptálása, — levéltári raktárak felszerelése, — biztonság- és tárolástechnikai eszközök. A feldolgozandó szakirodalmi anyagmennyiséget viszont lényegesen kiterjesztenék. A levelezők nem csupán a levéltári szakfolyóiratokban megjelent tanulmányokról adnának számot, hanem az új vagy adaptált levéltári épületek tervrajzait, az átalakított épületekben szerzett tapasztalatok összegzését, a levéltári területen hasznosítható új raktár- és tárolástechnikai szabadalmak leírását, ill. ajánló prospektusokat is megküldenének a központnak. E gyűjtőköri 91