Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - ISKOLA ÉS TÖRTÉNELEM - Szabó Imre: Az úttörőtörténeti bizottságok tevékenységéről és közgyűjteményekkel való kapcsolatáról / 49–54. o.

történet kutatóinak készíthetnének módszertani útmutatót — hasonlót a helytörténészek és krónikaírók számára kiadottakhoz —, szervezhetnének néhány órás felkészítő tanfolyamot külön a kezdő, külön a gyakorlott felnőtt úttörővezető kutatók számára. Ismertethetnék a szakszerű kutatás módját és konkrétan a levéltárban őrzött vonatkozó anyagot. Elvállalhatnák az úttörőtörténeti pályázatok kiírását és őrzését, visszaemlékezések gyűjtését — ahol még nincs úttörőtörténeti gyűjtemény és adattár —, vagy legalább nyilvántartásba vételüket a lelőhely feltüntetésével. Segíthetnék az egyes úttörőcsapatok történetének kutatását. Tarthatnának tájékoztatást az úttörő krónikaírók számára a helyes naplóvezetésről. Az úttörőmozgalom „hőskorának" (1946—48) anyagai a Gyermekbarátok Országos Egyesülete,, a tankerületi főigazgatóságok, a tanfelügyelőségek iratai, az alispán évnegyedes jelentései, az egyes iskolák (elemi, polgári, általános) iratai, tantestületi jegyzőkönyvei, statisztikái között találhatók. (A gyermekmozgalom iskolai szervezésének engedélyezését a 17 491/1947. III. VKM sz. rendelet tette lehetővé, amely megtalálható valamennyi tankerületi főigazgatóság és tanfelügyelőség iratanyagában. Az erre küldött iskolai jelentések biztos források az első iskolai úttörőcsapatok megalakulásának idejére, létszámára, vezetőjére vonatkozóan. A Pest Megyei Levéltárban így sikerült felkutatni azt a 37 úttörőcsapatot, amelyek az 1946—47. tanévben elsőként alakultak meg. Az alispán 1948. évi jelentéséből ismertük meg, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye miképp segítette a Csillebérci Űttörő Köztársaság és az Úttörővasút felépítését.) A megyei pártbizottságok archívumaiban az MKP 1945—1948. évek iratai közül a következők nyújthatnak segítséget az „úttörő hőskor" feltárásához: a pártválasztmány, a pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, az agitációs-propaganda titkár (osztályvezető) — a megyei ifjúsági referens —, a megyei úttörőtitkár jelentései. Az iskolai úttörőcsapatokat megelőzték ugyanis a területi és az üzemi (napközi otthoni) csapatok. Érdekes, hogy a Pest környéki falvakban a falu járók szervezték az úttörőcsapatokat. Az egyes iskolák irattárai — amennyiben nem kerültek be a megyei levéltárba — is sok anyagot tartalmaznak az 1945—50 közötti évek úttörőmozgalmára, a helyi vonatkozásokra. Ezek közül az alakuló és a záróértekezletek, a nevelési értekezletek jegyzőkönyveit, az igazgató és a csapatvezető beszámolóit, jelentéseit kell tanulmányozni és feldolgozni. Az úttörőcsapatok kötelező irattározását sajnos elég későn szabályozta az ügyrend, így az iskolai irattárak mellett az úttörőcsapatok irattárai csak most kezdenek kialakulni. Itt vetődik fel egy újabb kérdés: ,mi lesz további sorsa mindkettőnek, ha nem kerülnek levéltárba? Jól jegyezzük meg: az úttörőcsapat története akkor válhat a hagyományteremtés forrásává, ha elvégezzük feltárását, megismertetjük a csapat gyermek és felnőtt tagjaival, valamint hasznosítjuk tapasztalatait a tervezésben és a mindennapi munkában. Űttörőtörténetünk megismertetése mindeddig kampányfeladat maradt, mert valamelyik „születésnap" megünnepléséhez kötődött. Ezen kell most szélesebb körű, szakmai segítséggel változtatni! 2. A könyvtárak többféle módon segíthetik az úttörőtörténet kutatóit és a bízottságok munkáját. — Nagyon hasznos lenne, ha a szakkatalógusaikban és a helyismereti gyűjteményükben megtalálhatók lennének az úttörőtörténeti bibliográfiák, az országos, a megyei és helyi vonatkozású úttörőtémájú könyvek, az Üttörővezető, a Pajtás, az Iránytű, a Kisdobos, a Kincskereső folyóiratok. 53