Levéltári Szemle, 37. (1987)
Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - ISKOLA ÉS TÖRTÉNELEM - Szabó Imre: Az úttörőtörténeti bizottságok tevékenységéről és közgyűjteményekkel való kapcsolatáról / 49–54. o.
súlyozza, hogy a hagyományok kutatása és ápolása szövetségünk tevékenységének lényeges területe. Fontos szerepe van a mozgalomhoz fűződő kapcsolatok és érzelmek kialakításában, a múlt és a jövő összefüggéseinek felismerésében. A tények, adatok, események feltárása és az összefüggések megláttatása alapvető fontosságú feladata munkánknak. A hagyományok őrzése és ápolása egyet jelent saját múltunk értékeinek vállalásával. Az úttörőmozgalom négy évtizedes történetének kutatását jogosan tekintjük a hagyományőrzés és -ápolás fontos feltételének és feladatának. A határozat teljesítését az országos elnökség 1985. január 9-én megtárgyalta. Az Űttörővezetők VIII. Országos Konferenciáján, 1983. december 10—11-én ismét meghatározták a csapathagyományok jelentőségét mind a csapatközösség egyéni arculatának megteremtésében, mind a csapathoz tartozás érzésének és tudatának kialakításában, mind pedig az egymást követő generációk mozgalmi életének folyamatossága szempontjából. Felkérték az úttörővezetőket, hogy biztosítsanak folyamatos lehetőséget a gyerekeknek, hogy kezdeményezői és tevékeny részesei legyenek a hagyományőrző és -teremtő munkának. Fordítsanak fokozottabb figyelmet a tárgyi emlékek és az úttörőtörténet kutatásában, ezek mindennapi hasznosításában rejlő lehetőségekre. II. Az úttörőtörténeti bizottságok és a közgyűjtemények kapcsolata Miután vázoltuk a mozgalom hagyományőrző és -ápoló célkitűzéseit — benne az úttörőtörténet-írás fontosságát —, tekintsük át röviden a megyei úttörőtörténeti bizottságok eddigi tevékenységét és kapcsolatait a közgyűjtemények szakembereivel. A bizottságok az elmúlt időszakban két területen értek el szép eredményeket: 1. A pályázatok lebonyolításában és a kiadványok megjelentetésében; 2. A történeti értékek gyűjtésében és az úttörőmozgalmi gyűjtemények létesítésében. Ez a tevékenység az úttörők és az úttörővezetők körében továbbra is fontos feladatuk marad. Egyre több gyermeket, ifi vezetőt és felnőttet vonnak be az úttörő történeti kutatómunkába, szakkört, szaktábort szerveznek részükre, ahol megismerkednek a legfontosabb feladatokkal és módszerekkel. Hasznos segítséget ad számukra a 40. jubileumi évben — sajnos elég későn — megjelent kézikönyv: Az úttörőmozgalom történetének kutatási módszerei (szerk.: Derzsi Ottó, ILK, 1986.). ad. 1. A pályázatok meghirdetése általában az évfordulókhoz kötődött a múltban és a jelenben is. — Az Országos Elnökség által kiírt jubileumi pályázatra 1986-ban 101 pályamű érkezett be. Az 1. téma az „Úttörőcsapatunk történetének nevezetes lapjai", a 2. téma „Úttörőcsapatunk születésnapja" címet viselte. — A Balatoni Űttörőváros Űttörőmozgalmi Múzeuma és Könyvtára által meghirdetett „Úttörőmozgalmunk korszakai" pályázatra 31 munka érkezett, amelyek — négy kivételével — jelentősen hozzájárultak a mozgalom történetének teljesebb feltárásához. — öt megyében írtak ki még úttörővezetők számára pályázatot, és kilencben az úttörőknek, amelyekről sajnos nincs pontos adatunk. — Ezen kívül feltétlenül említést érdemel az Országos Pedagógiai Intézet „Társadalomkutató úttörők" egyéni pályázata, amely szintén az úttörő50