Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A keresztényszocialista mozgalom Magyarországon az 1920-as évek első felében / 25–48. o.

IV/1. sz. dokumentum KERESZTÉNYSZOCIALISTA ORSZÁGOS SZAKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 1. 24011926. Nagyméltóságú Püspöki Kar! A Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének vezetősége el­múlt évi működéséről mély tisztelettel az alábbi jelentést terjeszti a nagyméltóságú Püspöki Kar elé. A múlt, 1924. évről tett jelentésünkben sorozatosan felemlítettük azokat az aka­dályokat, amelyek a keresztényszocialista munkásmozgalmat fejlődésében akadályoz­zák. Ezek az akadályok az elmúlt évben sem lettek kisebbek. A szociáldemokraták többszáz titkárral, fizetett agitátorral, kiépített sajtóval rendelkező mozgalma ki­használja az ország rettenetes gazdasági helyzetét s agitációjában nem kíméli a nél­külöző munkások fülének tetsző osztályharcos, demagóg jelszavakat. Ha a keresz­tény munkásmozgalom nem tud szinte emberfeletti munkájával szembetűnő ered­ményeket elérni, úgy ez az agitációs eszközök egyenlőtlenségére vezethető vissza. Kétségtelen, hogy a lerongyolódott, nélkülöző munkás mentalitásának a felvilágoso­dó ttság hiányában jobban megfelel a szélső baloldali kommunista agitáció, mint a mi higgadt, tárgyilagos hangú kapacitációnk. Súlyosbítja ezen nehéz helyzetünket az is, hogy a keresztény össztársadalmat hidegen hagyja a keresztény munkásságnak a bányákban, az üzemekben s a gyá­rakban folytatott öldöklő harca. Üjból napirenden vannak az 1918-as terror-esetek. A bányákban tagjaink élete van kockára téve, nemkülönben a gyárakban, ahol tett­leg bántalmazzák őket, de még a keresztény üzemekben is kockán forog kenyerük, ha elvüket nyíltan megvallják. Mi nem kérjük azt, hogy helyettünk mások csinál­ják munkásszervezeteinket, mi megvédjük magunkat, azt azonban joggal megkí­vánhatjuk a keresztény társadalomtól, hogy a szociáldemokrata-kommunistáktól bennünket megkülönböztessen, még az esetben is, ha munkásaink részére egy falat kenyérrel többet kérünk. A keresztény munkaadók között 21 még olyanok, akik kü­lönben a keresztény társadalmi életben jelentékeny szerepet töltenek be, szociálde­mokrata alapon szervezett munkássággal dolgoztatnak. Templomaink restaurálásá­nál nem egyszer hitetlen kommunisták dolgoznak, s egy plébános nálunk tett pa­nasza szerint mise alatt, szentáldozásnál a templom másik oldalán fütyürészeltek. A Nagyméltóságú Püspöki Kart mély tisztelettel megkérjük, hogy a keresztény munkásmozgalom létfenntartása érdekében magas befolyását oly irányban kegyes­kedjék irányítani, hogy minden egyházi és állami munkát csak oly keresztény mun­kaadó kapja, aki szervezett keresztényszocialista munkásokat foglalkoztat. Munkanélkülis ég. Mindezen aktuális bajok koronáját azonban a munkanélküliség tetézi. A ke­resztényszocialista munkanélküliek száma az országban ma felülmúlja a 20 000-et. Az építészeti ipar a közmunkák hathatós megindítása hiánya miatt teljes tétlen­ségre van ítélve. A fizikai és szellemi munkások hónapokon át tartó keresetnélkü­lisége s kenyértelensége veszélyezteti a komoly szakszervezeti munkánk lehetőségét, mert anyagi hátrányai mellett bizonyos fokig destruálja az egész munkástömegeket. A munkanélküliség folytán különösen a bánya, építő, vas, szabó, bőr, magánalkal­mazottak, éttermi és egészségügyi alkalmazottak, könyvkötők, pénzintézeti altisztek szervezetei vesztettek tetemesen taglétszámukból. Aktív, sőt bizonyos fokig fejlő­dést mutatnak fel legnagyobb szervezeteink között a vasutasok 18 000, a villamosok 6000, a dohánygyári munkások 4000, az állami gépgyárak munkásai 5000 taggal. Leg­nagyobb szervezetünk a földmunkásoké, 52 amely közel 30 000 tagot számlál, a bel­ügyminiszter úr által kiadott utasítás miatt agitációjában gátolva van. s így műkö­dését kifejteni, különösen gyűléseket tartani nem tud. Téves a belügyminiszter úr azon felfogása, hogy a szociáldemokratákra való tekintettel nem lehet a keresztény­szocialista agitációt a falvakban engedélyezni, mert a nélkülöző falusi nép megtalálja az utat a szociáldemokrácia, a Dénes, Mezőfi és Drózdyékhoz. Dacára parlamenti felszólalásainknak, ezen eddig segíteni nem tudtunk, sőt mi több pl. Baranyában, már kerek egy év óta bányászgyűléseinket a hatóság nem engedélyezi. A munkás­ság lelkéből fakadó jó törekvéseket a keresztény kormány intézkedései sokszor egy­szer és mindenkorra lehetetlenné teszik. Nagyméltóságú Püspöki Kar! Szent meggyőződésünk, hogy a történelem ítélő­széke előtt ítélethozatal esetén nem a keresztény munkásság s annak alkotmányos 44 r

Next

/
Thumbnails
Contents