Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A keresztényszocialista mozgalom Magyarországon az 1920-as évek első felében / 25–48. o.

Kulturális előadások rendezésére legalább 30 különálló képzett ember áll rendelkezésükre, kik nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is terjesztik tudományos lepel alatt forradalmi ideológiájukat. A fővárosban hatalmas palotáik és vidéken mindenütt munkásotthonaik vannak. Saját nyomdájuk, a Világosság, könnyűvé teszi a röpiratok milliónyi terjesztését. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetnek ma már nemcsak a fővárosban, hanem az ország ipari gócpontjain is vannak fiókjai. Bankjuk, a Törekvés, a vörös vezéreknek teszi könnyűvé a megélhetést. E hatalmas tábort s mozgalmat erősíti Drózdy a maga Magyar Ugar című lapjával, Dénes A Röggel, és Mezőfi a Szabad Szóval. Mindezek mellett ott van még a szociáldemokráciának a zsidó nagytőkének anyagi és erkölcsi támogatása, valamint a külföldről jövő pénzforrások. Példa erre a Rothe Hilfe is. Ezzel szemben a mi mozgalmunk a nagymélt. Püspöki Kar által nyújtott támogatáson kívül minden más támogatás nélkül tengeti életét. Ez természetesen a mi mozgalmunk hátrányára, a szociáldemokratáknak pedig előnyére szolgál. Ezzel szemben, ha mi erőinket összehasonlítjuk, a következő kép tárul elénk: szoc. dem. ker. s napilap 1 — hetilap 1 1 szaklap 30 8 havi értesítő 1 1 folyóirat 1 — nyomda 1 — titkár 400 31 külön kultúrelőadásokat tartók 30 — fogyasztási szövetkezeti fiókok kb. 300 1 bankközpont 1 — Ha mindezen őrületes különbözetek dacára sikerült erőinket megtartani, úgy ez az elvek igazsága mellett emberfeletti munkára vall, mely azonban — tapasztalataink szerint — a végletekig nem fog menni. A keresztényszocialista szakszervezetek szövetségébe az elmúlt évben 35 szövetség 115 359 taggal tartozott. Ebből a taglétszámból 56 790 esik a vidékre, 58 569 pedig a fővárosra. Fővárosi és vidéki helyi csoportjaink száma 436. Férfi-tagjaink száma 102 359, 12 875 pedig a nőké. (Tekintve, hogy hazánkban a dolgozó nők száma sokkal nagyobb, egy megfelelő női titkár beállításával e téren nagy sikereket lehetne elérni.) Szövetségünk kebelébe tartozó szakmai szövetségek taglétszámáról az idecsatolt táblázatos kimutatásban számolunk be.

20 A csatolt kimutatásból megállapítható, hogy egyes szakmáknál az 1923-as és 1924-es év taglétszáma között tetemes különbözet mutatkozik, ami elsősorban a nagy munkanélküliségre vezethető vissza, másrészt érezhető a magániparban a szociáldemokrácia előtörése is. Tabellánkon kimutatott eredményes bérmozgalmak száma bizonyítja, hogy ma már nem bír alappal egyeseknek azon kifogása, hogy gazdasági szempontból a munkásoknak okvetlenül be kell lépni a vallástalan szociáldemokrata szervezetbe. Agitációnk erejét mutatja a megtartott gyűléseink száma, mely az utóbbi két évben 3540 volt. Ezen gyűlések sorozatából kimagaslik a munkásmozgalom vezetői által rendezett ker. szoc. napok, melyek vármegyei értekezletekkel kapcsolatosak. Ezeken a vármegyei értekezleteken igyekszünk a nép vezetői (papság, tanítók, jegyzők stb.) részére a munkás-szervezkedés tárgyában gyakorlati útmutatásokat adni. Ilyen keresztényszocialista napokat pedig a következő helyeken tartottunk: Miskolc, Győr, Szombathely, Salgótarján és Eger. Következnek: Pécs, Veszprém, Kalocsa, Szolnok, Szeged stb. Az agitáció ezen nehéz munkáját a szakszervezeti központ vezetői a vidéki és fővárosi titkárokkal egyetemben végzik. Kerületi titkárságaink jelenleg Győrött, Szombathelyen, Pécsett, Pápán, Egerben, Szegeden, Miskolcon, Salgótarjánban s Nyíregyházán működnek. Ezen titkárságok fenntartása, dacára a nagymélt. Püspöki Kar támogatásának, nagy anyagi áldozatába kerül mozgalmunk központjának. Nagyon fontos és szükséges volna a vidéki titkárságok számát szaporítani. Ezen a téren elsősorban Esztergom—Dorog, Pestkörnyéke, Tatabánya, Kalocsa, Debrecen jöhetne szóba. Szövetségünk gazdasági és agitációs ténykedése mellett nagy súlyt helyez a meglevő tagok kulturális, vallásos és hazafias nevelésére. Ügy a vidéken, valamint 40