Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - Künstler Ferenc: Az irattári eredetű anyag gyarapításának főbb jellemzői a tanácsi levéltárban / 3–14. o.

a szövetkezeti szervek iratainak számottevő gyarapodását eredményezte. A győri levéltár a megyei tanács iratait 1973-ig, az illetékességi körébe tartozó városi és községi tanácsokét ugyancsak 1973-ig, a járási hivatalokét pedig 1982-ig vette át. A testületek anyagát az 1975-ös, a vállalatokét az 1960—70-es, az oktatási intézményekét pedig az 1960-as évkörrel bezárólag gyűjtötte össze. A soproni levéltár megfelelő fondcsoportjainak időhatárai viszont már komolyabb átvételi hátralékot jeleznek. A járási tanácsok és a hozzájuk tartozó községek közül a csornaiban 1956-ig, a kapuváriban és soproniban általában 1970-ig vették át az anyagot. Az oktatási intézmények iratainak évköre — a megszűntek kivételével — 1918-ban zárul. A megye egészét tekintve a legszembetűnőbb gond, hogy a jogszolgáltatási szervek 1950 után keletkezett levéltári anyagának szinte teljes egészét a létrehozók tárolják. (Kivételt csak az 1954-ben megszűnt téti járásbíróság és a megyei ügyészség 1950—1958 közötti anyaga képez.) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1970-ig keletkezett s rendkívül hiányosan fennmaradt iratait a megye levéltárai szinte csak az utolsó pillanatban tudták megmenteni. Szabad raktári férőhelyét tekintve jelenleg szintén rossz a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár helyzete. Az intézményben őrzött iratanyag mennyisége — a hajdúböszörményi fióklevéltár megnyitásának és a kapott átmeneti helyiségeknek köszönhetően — 1970—1986 között mintegy 40%-kal növekedett. Legnagyobb mértékű iratbegyűjtésre a tanácsi szerveknél került sor, s nagyobb arányban nőtt a gazdasági és szövetkezeti szervek bentlevő iratanyaga is. A többi szocialista kori fondfőcsoport iratanyaga ugyancsak gyarapodott, az előzőeknél azonban szerényebb ütemben. Mindezek ellenére tetemes az intézmény szocialista kori átvételi hátraléka. Jellemző, hogy míg a járási tanácsok (hivatalok) iratai zömmel már 1980-ig levéltárban vannak, addig a megyei tanács és a városi tanácsok anyagait általában csak a 60-as évek első feléig, a községi tanácsokét pedig (az 1970-ig beszállított jegyzőkönyvek kivételével) rendszerint csak az 50-es évek végéig terjedően sikerült begyűjteni. Csupán 50-es évekbeli töredékekre terjed ki a jogszolgáltató szervek levéltárban őrzött anyaga, s alig kedvezőbb a kép az intézetek, vállalatok esetében. Jelentős eredménynek számít 210 mezőgazdasági termelőszövetkezeti fond átvétele (évkoruk záróéve általában a 60-as évek második felére, ill. a 70-es évek elejére esik). A Heves Megyei Levéltár iratgyűjtési tevékenységét az egész időszakban a mindenkori raktári férőhelyviszonyok határozták meg. Az időközben birtokba vett szükségraktárak az iratátvételben jól érzékelhető egyenetlenséget eredményeztek, az iratanyag összmennyisége azonban így is kétszeresére nőtt. A szocialista korszak iratainak gyarapodása döntően az elmúlt ötéves tervidőszakra esik. Ekkor emelkedett ugrásszerűen a begyűjtött tanácsi iratanyag mennyisége, amelynek következtében ma a XXIII. fondcsoportba tartozó szervek levéltárérett iratainak átvétele valamennyi szinten lényegében megtörtént (az átvett iratok záróéve 1970, 1971, illetve 1973). Ellenben csupán 1956-ig, illetve 1963-ig terjedő töredéket tesz ki a bírósági szervek levéltári őrizetbe került szocialista kori anyaga. Szinte teljesen hiányoznak az iskolák és más intézmények 1948—1950 utáni iratai, de egy-két kivételtől eltekintve a vállalatok beszállított fondjainak évköre sem terjed túl az 50-es évek derekán. Állami gazdasági anyag átvételére ez ideig még nem került sor, viszont a fennmaradt termelőszövetkezeti iratok (több mint 300 fondtöredék) a 70-es évek közepéig terjedő évkörrel már levéltárban vannak. A Komárom. Megyei Levéltár iratállománya az időszak nagyobb részében viszonylag egyenletes mértékben, az utóbbi néhány évben — a jelentős raktárkapacitás-növekedés nyomán — ugrásszerűen emelkedve, több mint dup7