Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - MÉRLEG - Hegedüs Antal: Arhivski fondovi i zbirke u arhivima i arhivskim odeljenjima u SFRJ I–IX. Beograd, 1977–1986. / 88–91. o.

A személyi és családi f ondók (B) 2 csoportra oszlónak: 1. családi fondók, 2. személyi f ondók. A gyűjtemények (C) csoportjának egységeit az egyes szerkesztőik tetszés szerinti sorrendben közölhették. Az egyes nagy fandcsoportok (A, B, C) további alcsoportokra tagolódnak. így pl. az A rész 1. csoportjának részei a következők: 1.1. A feudális kor fondjai, 1.2. a kapitalista kor fondjai 1918-ig, 1.3. a kapitalista kor fondjai 1918—1941 között, 1.4. az 1941—1944/45 közötti fondók, 1.4.1. a népfelszabadító szervek fondjai, 1.4.2. a megszálló és kviszling szervek fondjai, 1.5. az 1944—45 utáni szocialista korszak fondjai. Talán túl hosszúra nyúlt a sorozat keletkezésének és belső szerkezetének ismertetése — szükségesnek éreztük azonban ezt megtenni ennek a — jugoszláv önigazgatási és decentralizált viszonylatban szinte egyedülálló vállalkozás jelentőségének megértése, valamint a kötetek használhatósága miatt. Az egyes kötetek részletes (tartalmi ismertetésére viszont itt most nem térünk ki — csupán néhány olyan adatra hívjuk fel a figyelmet, amely bizonyára érdekelni fogja levéltáros és történész kollégáinkat. A sorozat leggazdagabb kötete a horvátországi, amelynek tartalma híven tükrözi a dalmáciai városállamok és Horvátország sok évszázados levéltári múltját. A köztársasági (Arhiv Hrvatske) és a történelmi levéltárakon kívül {Bjelovar, Dubrovnik, Karlovac, Osijek, Pazin, Rijeka, Sisak, Slavonski Brod, Split, Varazdin, Zadar, Zagreb) tartalmazza a horvátországi és dalmáciai munkásmozgalmi intézetek (Insltituti za historiju radnickog pokreta), a Jugoszláv Tudományos Akadémia (JAZU), az egyetemi és városi könyvtárak, a múzeumok, a püspökségek és ia szerzetesrendek levéltári anyagának fond- és gyűjteményjegyzékét is. A szlovén kötetben a köztársaság (Arhiv Slovenije) és a községközi levéltárakon kívül (Ljubljana, Gélje, Kopár, Maribor, Nova Gorica, Ptuj) megtalálható a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottságának, valamint a Munkásmozgalmi Intézet rendkívül gazdag fond- és gyűjtemény jegy zeke is. A szerbiai kötet a köztársasági és történelmiJtözségközi levéltárakon kívül ismerteti a Történelmi Intézet és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) levéltári anyagát is. A Savezni arhivi — Szövetségi levéltárak című kötetben szereplő levéltárak státusuknál és jellegüknél fogva különböznek a többi levéltártól, mivel nem tartoznak egyik köztársasági levéltár kötelékébe sem. Ezek az „Arhiv Jugoslavije" — Jugoszlávia levéltára, az „Arhiv CK SKJ" — A Kommunista Szövetség Központi Bizottságának levéltára, a „Centralni arhiv SSIP" — Külügyminisztérium központi levéltárán kívül a Hadtörténeti Intézet levéltára (Arhiv Vojnoistorijskog instituta). E levéltárak központi anyagát a szövetségi állami és politikai szervek iratanyaga képezi, mégpedig 1918-tól kezdve. A fondjegyzékből egyedül a köztársaság elnökének és a Szövetségi Belügyminisztériumnak levéltári anyaga hiányzik, mert az lényegében harminc évnél fiatalabb anyagot tartalmaz. E kötetnek külön értéke a jugoszláv levéltárügyről adott összefoglalás, amely a szerbhorvát nyelven kívül angol, orosz, francia és német nyelven is olvasható. Kétségtelen, hogy a jugoszláv levéltárosoknak ez a közös vállalkozása jelentős mértékben hozzájárul a rendkívül hányatott sorsú jugoszláv levéltári 90