Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - MÉRLEG - Borsa Iván: A magyar állam szervei 1944–1950. Bp., 1985. / 82–85. o.

A magyar állam szervei 1944—1950 Készült az Üj Magyar Központi Levéltárban a Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és Informatikai Intézete támogatásával. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1985. 863 pag. Ritka élmény, ha az ember olyan művet vesz kezébe, amelynek szükségességét másokkal együtt már legalább 30 évvel ezelőtt felismerte, de az akkori kezdetleges és eredménytelen próbálkozás után már nem remélte megszületését. Az 1950-es évek első felében elsődleges levéltári feladat volt a háború, majd a gyakori átszervezések következtében gazdátlanná vált, illetve veszélyeztetett helyzetbe került iratanyag mentése, majd rendszerezése. E munka során a Levéltárak Országos Központjában kézikönyvszerű támaszunk volt a „Meznerics— Torday" (Meznerics Iván—Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867—1937. Budapest 1937.), amelyből az újkori közigazgatás- és intézménytörténetet soha nem tanult levéltárosok majd mindent megtudhattak, amit e 70 év közigazgatási iratképzőiről tudniuk kellett. Már akkor világossá vált, hogy az 1944—1950. és a további évek iratanyaga érdekében még nagyobb szükség lesz egy hasonló kézikönyvre, hisz e közel hét év során legalább annyi új intézmény született, szűnt meg vagy esett át átszervezésen, mint a „Meznerics—Torday" 70 éve alatt. Most rendelkezésünkre áll az akkor megálmodott kézikönyv egy kétkötetes lexikon formájában. A műhöz Raft Miklós, a Minisztertanács Titkárságának vezetője írt előszót, amely a művet a közigazgatás és a történelem kutatása szempontjából méltatja bízva abban, hogy „a lexikon joggal remélhető sikere bizonyára további kötetek megjelentetésére serkenti az összeállításban közreműködőket". Az előszót követő tájékoztatóból megtudható, hogy a mű (illetve munkatársai) — mely állami szerveket, illetve szervtípusokat tartott ismertetendőnek, — mely időszakra terjed ki (1944. december 21.—1950. november 8.), — milyen adatbázisra épült (hivatalosan közzétett jogszabályok, esetleges levéltári anyag és szakirodalom) s ez milyen teljességet és milyen egyenetlenséget okozott, — milyen kérdésekre kívánt az egyes szervek, illetve szervtípusok esetében választ adni (megalakulás időpontja és ennek rendelete, jogelőd és felügyeleti szerv, feladatkör, szervezet, ezekben történt módosulások, megszűnés időpontja és rendelete, jogutód), — miként formálták meg az egyes szócikkeket (az adatok sorrendje, a szerv neve a lexikonban, jogszabályi és szakirodalmi hivatkozások, rövidítések alkalmazása), — miként tértek el a szokásostól egyes stílus- és terminológiai kérdésekben, — miként tagolódik a mű (ismertetett szervek betűrendben, időrendi táblák főhatóságonként tagolva s ezeken belül az egyes szervek alapításuk rendjében), 82