Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - KILÁTÓ - Varga Sándor: A Slovenská Archivistika 1985. évi évfolyama / 74–76. o.

tos szerepére a szabad királyi városok jogainak és kiváltságainak megvédése terén a tehetős főnemesekkel szemben. A szerző számos régebbi és újabb magyar munkára hivatkozik lábjegyzeteiben és levéltári forrásokat is feltüntet. A folyóirat 1985. évi 2. számában Richárd Marsina, ismert szlovák történész tollából tanulmány jelent meg Metód és a Nagymorávia címmel, amely a püspök halálának 1100. évfordulója alkalmából jelent meg. A szerző indokolatlannak tartja, hogy a történetírás a két testvér, Cirill és Metód közül jelentősebbnek ítéli Ciríllt, mivel az ő eredeti egyházszervezői és írásterjesztői törekvései csak később, éppen Metód tevékenysége nyomán értek el-jelentősebb hatást. Vendelin Jankovic történész A nagyszombati egyetem és az Academia lstropalitana címmel megjelent rövid cikkében azt kutatja, tudta-e: Pázmány Péter és több kortársa, hogy Korvig Mátyás idejében Pozsonyban már volt egyetem. Ehhez közöl egy az Országos Levéltárban őrzött kamarai levéltárban felfedezett dokumentumot, amelyet teljes szövegében eredeti, latin nyelven tesz közzé. Á keltezetlen dokumentum létrejöttét Keresztes Istvánnak a nagyszombati egyetem teológiai tanárának tevékenységéhez köti. Ez a szerző szerint 1640 körül keletkezett írás pontokba foglalja mit kell megállapítani a pozsonyi egyetemről, főleg annak vagyonát illetően, mivel az is egyházi tulajdon lehetett és így a nagyszombati egyetemnek lenne rá joga. Amennyiben Pozsony város rendelkezne jelenleg felette, vissza kell hogy származtassa az egyháznak. A szerző megállapítja: más források bizonyítják, hogy Pázmány Péter tudott az Academia Istropolitana létezéséről és a közölt dokumentum szerint az 1635-ben alapított nagyszombati egyetemen működő tanárok is tudtak róla, de erre közvetlen bizonyíték jelenleg nem áll rendelkezésünkre. A pozsonyi Komensky Egyetem jelvényeinek ismertetésével foglalkozik Július Bartl, az egyetem levéltárának vezetője, terjedelmes írásában, amelyhez 24 fényképillusztráció is tartozik. Mariana Mikleticová történész tanulmánya A naptár jelenkori problémái címmel jelent meg és áttekinti röviden a naptár fejlődését az ókortól napjainkig. Ismerteti a megvalósult és papíron maradt naptárreformokat, különös figyelmet szentelve az egységes világnaptár létrehozására irányuló javaslatoknak. Ismerteti az ENSZ bizottságaiban keletkezett javaslatokat, foglalkozik továbbá Sz. I. Szelesnyikov, szovjet csillagász és a cseh K. Stétka által egyaránt 1962ben javasolt állandó, illetve egységes naptárrendszerrel. A tanulmányt ábrák és táblázatok egészítik ki. Cseh nyelven publikálta Iván Hlavácek docens, a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán levő levéltáros tanszék vezetője rövid írását, amelyben a Nagy Lajos király által a zsolnai szlávoknak 1381-ben adományozott kiváltsággyűjtemény egyik íródeákjának származását igyekszik tisztázni. Megállapítja, hogy hibás szövegolvasás következtében egy Zólyom melletti községből származónak vélték, holott valójában Morvaországból az Olmütz (Olomouc) melletti Litovelből származik. A „beszámolók, jelentések" rovatban I. Chalupecky a lőcsei (Levoca) Állami Területi Levéltár főmunkatársa röviden ismerteti a Heves Megyei Levéltár Akiket visszavártak ... és Életutak — életsorozatok című kiadványait. A szerkesztők elkészítették a Slovenská archivistika eddigi évfolyamainak tárgy szerinti bibliográfiáját, amelyet két részletben közölnek. Jelen számban az 1966—1975 közötti évfolyamok feldolgozása található. Varga Sándor 7G