Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Havassy Péter: A magyar világi archontológiáról: historiográfiai és bibliográfiai áttekintés / 27–46. o.

c) mandátum Ezen oklevélfajtában a király, a név és méltóság szerint megnevezett tisztségviselőknek valamilyen utasítást ad. Itt jegyezzük meg, hogy a királyi kancellária regisztrumkönyveibe nyilván bevezették az ország éppen akkor hivatalban levő f ontosabb tisztségviselőinek nevét, mivel e gyakorlatnak a mandátumok kiállítása szempontjából elsőrendű fontossága lehetett. d) relációs jegyzet A királyi oklevelek egy részén feltüntették az ügy előadóját tisztségének megnevezésével együtt, tehát ún. relációs jegyzettel látták el. e) kiadó szerint elkülönülő oklevelek Az országos főméltóságok, megyei tisztségviselők és egyéb, hatáskörüknél fogva e lehetőséggel élő személyek — természetesen az egyházi méltóságok és intézmények is, ez azonban nem tartozik tárgyunkhoz — bocsátottak ki oklevelet, megnevezve benne tisztségüket. Sajnos sok esetben az oklevélkibocsátó csak a legmagasabb méltóságát tüntette fel, így kisebb tisztségeiről csak más forrásból értesülhetünk. A megyei méltóságsor összeállítójának azonban ezek a legbecsesebb forrásai, mivel a megyék által kiadott oklevelek intituláci ójában a XIV. századtól kezdve általában megnevezték az alispánt (alispánokat), sajnos kevésbé gyakorian a szolgabírákat. így az oklevélkibocsátók szerinti mutatók jelentősen megkönnyítik a méltóságsor összeállítójának munkáját. Itt kell szólnunk a Váradi regesztrumról is, mely XIII. század eleji adatokat tartalmaz — megemlítve a kor számos tisztségviselőjét —, s bár ezek nem okleveles formában jelentkeznek, tartalmi jegyei miatt mégis ide soroltuk. Formai hasonlóságuk miatt viszont itt említjük meg a missiliseket (leveleket), melyek ugyancsak az archontológia főbb forrásai közé tartoznak. II. OKLEVELEKEN KÍVÜLI EGYÉB LEVÉLTÁRI FORRÁSOK ÉS SEGÉDLETEK a) protocollum és acta A levéltárak alapvető iratanyagát kitevő protocollumokról és actákról más történeti stúdiumok kutatási módszertanában sokat olvashatunk, így itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a vármegyei közgyűlések jegyzőkönyveiből a megyében, a városiakból pedig a helységben működő tisztségviselők szinte teljes sora összeállítható. Hasonlóan az iratokból — döntően ezek intitulációjából és aláírásaiból — is sok adatot nyerhetünk a méltóságsor elkészítéséhez. b) gyűjtemények A levéltárakban a XV-ös számú, a gyűjteményeket tartalmazó fondcsoportban is találkozunk jelentős archontológiai adatokat tartalmazó összeállításokkal, így példaként említhetjük meg a Pest Megyei Levéltár őrizetében levő „Series magistratualium; a megye tisztségviselőinek levéltári nyilvántartása (1638— 1906)" című, 0,30 ifm. terjedelmű kimutatást, vagy a Balassagyarmati Fióklevéltár Nagy Iván Gyűjteményében található „Nógrád Vármegye Főispánjai és Tisztviselői Kara a legrégibb időktől kezdve mostanig" című kötetet. 34