Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Kállay István: A betáblázási jegyzőkönyv / 18–26. o.

dot. Megjelenik Jántschka Domokos német iskolamester,

27 Sélyei Nagy János tanácsos, majd városbíró,8 Pölöskei Ferenc seborvos,

29 Schinigin József tanácsos,

30 Brigel Máté városi főorvos

31 és Argauer János vásárbíró.

32 Szerepelnek a betáblázási könyvben a városban vagy a környékén lakó nemesek és főrangúak. 1787-ben pl. 670 Ft-ot tábláztak be gróf Amadé Tádé városi javaira, 1731-ben 200 Ft-ot Ányos György, 1782-ben gróf Batthyány Imre és felesége házára. 1778-ban Felsőbüki Nagy Boldizsár, 1756-ban Fiáth Zsófia, 1787-ben gróf Nádasdy Ferenc, 1770-ben gróf Nesselrode és 1764-ben báró Lu~ zsánszky tábláztát be különböző összegeket a városlakók javaira.

33 Gyakran találkozunk a Perzl családdal. 1730-ban pl. Perzl Mihály örökösei tábláztattak be Spáczay Gábor és felesége javaira; 1736-ban Perzl István (Mihály nevében) Mórocz Ignác vagyonára; 1778-ban Perzel Teréz a városbírón keresztül 1200 Ft-ot Valter Ferenc patikusra.

37

' Daróczy Zsófia 1746-ban és 1778-ban, Lajos 1755-ben, Daróczyné 1761-ben és 1768-ban tábláztatott be.

35 Megtaláljuk az ügyfelek között a vármegye urait. Andrássy Antal megyei mérnök 1786-ban, Hrabovszky István alispán 1751-ben, Lock János főjegyző 1770-ben, Polymperger József táblabíró 1822-ben szerepel.

36 Viszonylag korán megjelennek a katonák. 1739-ben pl. a császári tábori patikus, 1749-ben egy hadnagy, 1765-ben egy huszárkapitány, a következő évben Trameshausen kapitány özvegye, 1768-ban egy százados és 1787-ben az Esterházy Miklós gyalogezred puskaművese tábláztatott be kisebb-nagyobb öszszegeket.

37 Az egyháziak közül a ferencesek jelentkeznek először. 1729-ben szerepel az andocsi ferences konvent, 1784-ben és 1775-ben a helybeli ferencesek, 1770ben, illetve 1781-ben a bodajki kapucinusok.

38 A karmeliták 1732-ben, 1773-ban, 1778-ban, 1781-ben és 1787-ben intabuláltattak különböző kölcsönöket.

39 A jezsuitákkal csak egyszer, 1756-ban találkozunk. Ugyancsak egyszer vannak képviselve a majki camalduli szerzetesek, akik 1766-ban 300 Ft-ot írattak Rciszák Mátyás vagyonára.

40 1780-ban jelentkeztek a pálosok. A következő évben újból szerepelnek: 500 Ft-ot tábláztattak be Zeiner Antal és felesége javaira, majd 1785-ben kilenc esetben összesen 3500 Ft-ot különböző lakosok vagyonára. Ugyanebben az évben intabul áltattak egy 1779. évi obligatio-t/'

1 1764-től kezdve jelennek meg a színen a helybeli templomok és plébániák. Ebben az évben a plébániatemplom („Varrkirche") tábláztatott be 33 Ft-ot Szalay János házára. 1786-ban a budai külváros plébánosa 42 Ft-ot Nagy István szolgabíró javaira. 1795-ben Kulifay József vett fel 150 Ft-ot a Hosszútemetőben levő Szentháromság, 1798-ban Szekfű Mihály és neje 100 Ft-ot a Szent Sebestyén Templom pénztárából.

42 Szerepelnek a betáblázási ügyletekben más egyházi személyek és intézmények is. 1733-ban pl. Riederer páter theológiai doktor tábláztatott be 1500 Ft-ot Kollatsch Pál összes vagyonára az 1723:107. te. szerint. A város bejegyeztette, hogy „a városi fiscus sérelme nélkül" (gemeine Stadtfiscal Praerogatio ungekrankt).

43 1770-ben a pázmándi plébános és a veszprémi szeminárium praefectusa, 1772-ben egy váci kanonok, 1778-ban a helybeli káptalan custosa nyújtott kölcsönt városiaknak.

4

'

1 1781-ben a fehérvári székesegyház lektora és a szentzsigmondi apát, 1784ben Balassa István kanonok, 1795-ben Nagy Pál kanonok, 1790-ben és 1842ben maga a káptalan a hitelező.

45 21