Levéltári Szemle, 37. (1987)
Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - Lakos János: A tanácsi levéltárak a VI. ötéves terv időszakában, 1981–1985 / 3–14. o.
6. Kiadványkészítés, közművelődés A tanácsi levéltárak 1981 és 1985 között — összhangban tudománypolitikai célkitűzéseinkkel — kiterjedt és tematikailag igen gazdag tudományos programot valósítottak meg, amellyel megszilárdították a helytörténeti kutatásokban korábban kivívott elismert helyüket. A levéltárak a megyék többségében a helytörténetírás legfontosabb műhelyei. Nemcsak a tudományág műveléséből, hanem szervezéséből is kiveszik részüket. A tervidőszakban mind jobban bekapcsolódtak a regionális kutatásokba, hatékonyabbá vált együttműködésük az akadémiai bizottságokkal, az egyetemekkel és a többi közgyűjteménnyel. A pénzügyi nehézségek általában is, néhány megyében és a fővárosban pedig különösen komoly gondokat okoztak, azonban összességében sikerült szinten tartani a kutatások eredményeinek közzétételét. 1981 és 1985 között 129 önálló kiadványt jelentettek meg az intézmények, közülük szám szerint legtöbbet a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Somogy és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Olyan levéltár ezúttal egy sem akadt, amely önálló kiadvánnyal adós maradt volna. Több intézménynél (Pest Megyei Levéltár, Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár) határozott élénkülés volt tapasztalható a kiadói tevékenységben. A megjelent kiadványok közül levéltári segédlet volt 51, forráskiadvány 35, a többi évkönyv, tanulmánykötet és monografikus történeti feldolgozás. A 80-as évekre kialakultak az egyes levéltárak immár hagyományokra is támaszkodó publikációs műfaji keretei. Az intézmények közel fele rendelkezik évkönyvvel, de a többi levéltár is — Győr-Sopron, Komárom és Szolnok kivételével — megindította már tanulmánykötet- vagy forráskiadvány-sorozatát. Néhány levéltárnak párhuzamosan több sorozata is fut: a Somogy és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárnak pl. három-három. Természetesen az önálló kiadványok nem fejezik ki hűen a hálózat teljesítményét, hiszen a levéltárosok aktívan jelen voltak az egyéb helyi kiadványokban (példaként említem a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából megjelent köteteket) és az országos szakmai folyóiratokban is. A levéltárak kiemelt figyelmet fordítottak az alapkutatásokra. Ennek eredményeként országosan is fontos forrásközlések láttak napvilágot. Megjelent pl.: a Források Budapest Múltjából c. sorozat V/A, az 1950—1954. évi időszakot felölelő kötete (Budapest Főváros Levéltára), a debreceni magisztrátus 1552— 1566 közötti jegyzőkönyveinek regesztái (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár), PestPilis—Solt vármegye 1638—1697. évi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái (Pest Megyei Levéltár), válogatás Gyöngyös város tanácsa 1659—1848. évi határozataiból (Heves Megyei Levéltár), a Gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi török összeírása (Békés Megyei Levéltár) és a Nógrád Megyei Levéltár Madách Imrére vonatkozó dokumentumkötete. Forrásokat és helytörténeti feldolgozásokat egyaránt tartalmaznak a levéltári évkönyvek, amelyekből pl. Fejérben 4, Somogyban 5 kötet jelent meg a tervidőszakban. A Zala megyei közgyűjtemények közös kiadványából, a Zalai Gyűjteményből 7, a Bács-Kiskun Megye Múltjából 5, a Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4 gyűjteményes kötet látott napvilágot. A gazdag termésből szabadjon még egyet, a Baranya Megyei Levéltár monográfiáját („A báránya— pécsi munkásmozgalom története" két kötetben) kiemelni. A tervidőszakban folyt le a törökellenes felszabadító háború időszakára vonatkozó levéltári források feltárása. E munkában Budapest Főváros Levéltárának irányításával valamennyi tanácsi levéltár részt vett. A levéltárismertető Buda visszavívása 300. évfordulójának tiszteletére jelenik meg. 12
