Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - Lakos János: A tanácsi levéltárak a VI. ötéves terv időszakában, 1981–1985 / 3–14. o.

tervek figyelmen kívül hagyása, az iratok alkalmatlan helyen való tárolása, s előfordult iratpusztulás is. A tervidőszakban megtörtént az iratkezelés országos helyzetfelmérése, amelynek keretében levéltáraink elkészítették új szervjegy zekéiket is. Ezek áttekintése során megállapítható volt, hogy a levéltárak általában még mindig túl sok szervet sorolnak be a levéltári értéket létrehozó szervek közé. Statisztikai adataitok szerint 1980 és 1985 között ugyan 10%-kal (17 329-ről 15 678-ra) csökkent az illetékességi körbe tartozó iratképző szervek száma, de e szám még mindig túl magas: egy tanácsi levéltár átlag 647 szervet tart nyilván. Több tanácsi levéltár is részt vett az Űj Magyar Központi Levéltár irányításával végzett értékhatár-vizsgálatokban. A járási hivatalok 1984. január elsejével történt megszűnése számos előre nem látható feladatot rótt a levéltárakra. Intézményeink komoly segítséget nyújtottak a hivatalok irattárainak felszámolásához, iratselejtezéseinek végrehajtásához. 2. Iratbegyűjtés, a levéltári anyag gyarapodása Az elmúlt öt évben — kihasználva a férőhely-növekedést — kiemelkedő állománygyarapítási munkát végeztek a tanácsi levéltárak. 1981 és 1985 között összesen 25 468 fm iratot gyűjtöttek be. Ez évi átlagban 5100 fm irat átvételét jelenti, ami a korábbi időszakhoz képest kiugró teljesítmény. Az átlagszámok azonban igen nagy intézményi különbségeket takarnak. Ott, ahol a raktárkapacitás jelentősen bővült (Veszprém, Békés, Nógrád, Komárom, Zala) nagyarányú átvételekre kerülhetett sor. A Heves Megyei Levéltár ugyanezt csak szükségraktárak igénybevételével tudta megvalósítani. Ellenben a Baranya, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárak a helyhiány miatt lényegében nem vehettek át iratot. Az újonnan levéltárba került iratanyag zöme tanácsi szervektől eredt, ezen belül a járási hivatalok anyaga képviselt jelentős hányadot (csak 1984-ben 4450 fm járási iratot vettek át a levéltárak). Számottevő átvétel történt igazságügyi és gazdasági szervektől is. Országos jelentőségű ezer fm-es gazdaságtörténeti forrásanyaggal, a volt Budapesti Cégbíróság irataival gyarapodott Budapest Főváros Levéltára. Az átvételekkel hosszú idő után először sikerült valamelyest apasztani a tanácsi levéltárak kinnlevőségét: az 1980. évi 65 ezer fm-es átvételi hátralék 1985 végére 60 ezer fm alá csökkent. A tanácsi levéltárakban őrzött iratok mennyisége a gyűjtőmunka és a belső selejtezések egyenlegeként — statisztikánk szerint — az 1980. évi 116 991 fm-ről 131145 fm-re, azaz 12,l%nkal növekedett. (A valóságban a növekedés ennél nagyobb, mert az 1984-ben végrehajtott revízió közel 6000 fm-rel kevesebbnek találta az állományt a statisztikai kimutatásokban korábban szereplő mennyiségnél! — L. még az alább következő II/4. pontot!) A tanácsi levéltárak részesedése az általános levéltárakban őrzött iratanyagból — az Űj Magyar Központi Levéltár nagyarányú anyaggyarapítása következtében — valamelyest (73,5%-ról 72,7%-ra) csökkent. Az átvételekkel természetszerűleg túlnyomórészt szocialista kori iratok kerültek a levéltárakba. Így öt év alatt számottevően megváltozott a levéltári anyag korszakok szerinti megoszlása: a szocialista kori iratok aránya 34,5%-ról 40,3%-ra emelkedett.