Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Dégi István: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi és megyei archívumainak munkájáról / 3–8. o.

vántartási rendszer érvényesül. Az egyes fondók csoportokra tagolódnak, ez megfelel az állami levéltárban levő állagszintnek. A csoportok tovább tagolódnak őrzési egységekre. Az őrzési egység a legkisebb levéltári egység, amely tovább nem tagolható. Magába foglalhat azonos típusú vagy azonos tárgyú iratot vagy iratokat. Terjedelme általában nem haladhatja meg a 250—300 lapot. A nyilvántartásból naprakész állapotban leolvashatók az archívumi iratok legfontosabb adatai. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy 1984-ben — egységes szempontok alapján — minden helyi archívum elkészítette csoport (állag) -szintű fond jegyzékét. A központi pártarchívum ezeket összesítette és egy-egy példányát megküldte a helyi archívumoknak. Ez a segédlet lépés a magyar pártlevéltári hálózat átfogó segédletrendszerének és információs bázisának kiépítése felé vezető úton. A helyi archívumok kezdettől fogva arra törekedtek, hogy — alapvető politikai funkciójuk ellátása mellett — az őrizetükre bízott iratanyagot minél előbb a tudományos kutatás számára is felhasználhatóvá tegyék. A központi pártarchívum útmutatójának és az időközben kidolgozott rendezési tervnek megfelelően minden megyei archívumban őrzési egység szintig rendezték az MKPiratokat, és elkészítették a segédleteket is. Az 1960-as és 1970-es évek fordulóján megfelelő előkészületek után hozzákezdtek az MDP-iratok rendezéséhez. Annak ellenére, hogy ez a nagy mennyiségű iratállomány selejtezetlen volt az archívumok több mint felében ezt a munkát az 1980-as évek elejére befejezték. Ezeken a helyeken jelenleg az MSZMP-iratok rendezését végzik. Az MDP-iratok rendezése a budapesti pártarchívumban természetesen még hosszú időt vesz igénybe, míg néhány megyében erősen hátráltatta a munkát az archívumvezetők fluktuációja. A pártlevéltárak gyakorlatában is a fondelv alapján történik az iratok rendezése. A helyi pártarchívumok iratanyagainak döntő többsége regisztratúra jellegű fond, ennek megfelelően készültek el a rendezési tervek. Ezek alapján úgy az MKP, MDP, mint az MSZMP fOndjainak rendezése során a strukturális alapelvet érvényesítették. Bizonyos mértékű eltérés annyiban történt, hogy az MKPfondok iratainak strukturális-kronologikus rendezése során engedmények történtek tematikus csoportok kialakítására (pl. kampánymunkák, földosztás, 3 éves tervek stb.). Az MDP-f ondók rendezésében a kronológiai-strukturális, míg az MSZMP-fondók esetében a strukturális-kronologikus elv jutott érvényre. A pártlevéltárak anyagainak őrzési egység szintű rendezésével iratszintig történik a rendezés. A pártarchívumoknak alapvető feladatuk, hogy eleget tegyenek a párt és a mozgalom által velük szemben támasztott követelményeknek. Egyrészt a pártapparátus tagjai évről évre mind több archívumi dokumentumot vesznek igénybe munkájukhoz, 1984-ben már több mint 500 esetben kértek ki iratokat. Másrészt az archívumok öntevékenyen témaajánlásokat (tematikus iratjegyzékeit) állítanak össze a párt- és a KISZ-szervek számára a napirenden levő kérdések múltjának megvilágítása céljából, továbbá különböző mutatók készítésével igyekeznek könnyebbé tenni a politikai munkában használható dokumentumok kikeresését. Mindamellett az archívumok és az apparátus együttműködésében még sok a kiaknázatlan lehetőség. A pártdokumentumok iránt több oknál fogva is széles körű kutatói érdeklődés mutatkozik. A pártlevéltári anyagban levő információkat a kutatók szívesebben használják, mint az állami levéltárak iratait, tekintve, hogy itt koncentráltabban együtt találhatók az adatok. A megfelelő ajánlás alapján a megyei pártbizottság illetékes titkára engedélyezheti a kutatást. Mindez természetesen, csak az indokolt kutatói igényekre vonatkozik. Ezt annál inkább hangsúlyozni 6