Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - HUNGARIKA - Dóka Klára: Az 1848/1849-es polgári forradalommal kapcsolatos források a koblenzi és karlsruhei levéltárakban / 50–61. o.

került sor. Július 11—12-én a pfalzi sereg maradványai Svájcba menekültek, a bádeni forradalmárok pedig Rastattba szorultak vissza. A helyrőség több hetes küzdelem után július 23-án szenvedett vereséget. A burzsoázia és a mérsékelt demokraták""örültek a győzelemnek, és a megtorló ítéleteket nem a poroszok, hanem a bádeni nagyherceg nevében hozták, összesen 28 halálos ítéletre került sor, 68 esetben 10 évnél hosszabb börtönbüntetést szabtak ki, a kevésbé vétkesnek talált hadifoglyokat pedig hazaküldték.

6 A német tartományokban végbement polgári forradalom célja a feudális terhek eltörlése, az ország politikai egyesítése volt, a haladó erők azonban demokratikus reformokat is követeltek. Bár az egyes városokban heves harcokra került sor, ezek a küzdelmek nem kapcsolódtak szorosan egymáshoz, a frankfurti parlament munkája nem hozott sikert, és a tömegméretű 1849. májusi felkelések is csak az el nem fogadott birodalmi alkotmány utóvédharoai voltak, A forradalom nem nőtt át nemzeti mozgalommá, mint Párizsban, Olaszországban vagy 'Magyarországon.

7 A német polgári forradalom egyik fő hajtóereje a kialakuló munkásság volt, amelynek leghaladóbb része a kommunista eszméket is megismerte, jó szervezetekkel és nagy tömegbázissal rendelkezett. Frankfurti (1848. júl. 14.— aug. 18.) és berlini (1848. jún. 22.) kongresszusaikon igyekeztek nyomást gyakorolni a frankfurti parlamentre, illetve az uralomra jutott burzsoáziára, megfogalmazták azonban saját programjukat is.

8 A másik mozgatóerőt a forradalom oldalára átállt katonaság jelentette, amelynek soraiban a tartományok lakosai mellett igen nagy szerepet kaptak a Franciaországból Svájcból hazatérő emigránsok és a külföldiek is. A bádeni nagyhercegség 1848—1849. évi katonai iratai alapján a polgári forradalom helyi története pontosan rekonstruálható. Az anyag azonban nemcsak az egyes eseményekre vonatkozó iratokat tartalmaz, hanem a megtorlással, a rastatti katonai bíróság tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat is. A börtönökről készült összeírásokban a németek mellett a külföldiek adatait is megtaláljuk. 1849 őszén 553 külföldit írtak össze, ami nyilván a tényleges résztvevőknek csak töredéke, ugyanakkor a legelszántabb, legtovább védekező része volt. A külföldiek között 35 osztrák—magyar (ebből 23 magyarországi) szerepel, ügyük azonban nem került hadbíróság elé.

9 Á Bádenben harcoló magyarok egy része korábban a bécsi fennhatóság alatt álló ausztriai vagy magyarországi hadsereg tisztje, közkatonája volt. Ezek a forradalom mellé álltak, majd a megtorlástól való félelmükben elhagyták a birodalom kerületét,

10 Másik részük még a forradalom előtt, zömmel kézműves legényként utazott a német területekre, hogy mesterségét külföldön gyakorolja. A helytartótanács útlevél-nyilvántartó ja szerint

11 a XIX. század elején évtizedenként átlag 500—600 legény kért útlevelet, hogy éveket töltsön a német tartományokban. A kiutazók itt nemcsak szakmai ismeretekre tettek szert, hanem megismerkedtek az új eszmékkel, részt vettek a legény- és munkásegyletek tevékenységében. A bádeni mozgalmakban szereplő magyaroknak voltak francia kapcsolataik is. Párizsban már 1846-ban, az itt élő iparosok, értelmiségiek, vándorlegények részvételével Magyar Jótékony Egylet alakult, amely bizonyára az osztrákok bosszúja elől menekülők számára is megfelelő támogatást nyújtott.

12 A karlsruhei Általános Tartományi Levéltárban őrzött 1848—1849-es katonai anyag tanulmányozása során a magyarok részvételéről több adatot találtunk. E helyütt a rastatti erődben elfogott ellenállók névsorát és a velük kapcsolatos információkat szeretnénk ismertetni. * * * 52