Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Körmendy Lajos: Mikrofilm vagy mikrofiche? / 47–49. o.

Mindezekből következik, hogy tekercsfilmes rendszert érdemes használni 1. szerves felépítésű, nagyobb egységekből felépülő fondók, fondrészek, 2. történeti iratok (változó formátum, kézírásos, esetenként rossz állapotban levő iratok), 3. B/3-as méretnél nagyobb iratok, valamint 4. nagy tömegű fondók filmezésénél, és 5. általában biztonsági filmezésnél. A felsorolt szempontokat együttesen kell mérlegelni, ami nagyon bonyolult feladat, lévén, hogy pro és kontra érvek egyaránt előfordulnak. Az eléggé elterjedt nézettel ellentétben nem lehet a filmlapot modernnek, a tekercsfilmet pedig elavult mikrof ormának tekinteni. Más a funkciójuk, más célok kielégítésére alkalmasak. Mindazonáltal elmondható, hogy a levéltárakban folytatott filmezésre általában alkalmasabb a tekercsfilm. Vannak azonban olyan területek (pl. a mikrof ormán történő publikáció), melyek eléggé elhanyagoltak — nemcsak a levéltárakban, hanem általában Magyarországon —, pedig ezekre a filmlap ideális lenne. Köi'mendy Lajos A váci fióklevéltár 49