Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Sáry István: Ráth Károly szobra az egykori győri vármegyeházán / 97–98. o. - Ress Imre: Szalónaki beszélgetések = Schlaininger Gespräche / 97–98. o.

Ráth Károly szobra az egykori győri vármegyeházán 1986. július 25-én került sor Győrött a Liszt Ferenc utca 13. számú épület — a Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltára székháza — kapubejárójának egyik fülkéjében a tudós-levéltáros Ráth Károly szobrának leleplezésére. Várady Lajos győri szobrászművész szép alkotását e sorok írója avatta fel. Az ünnepséget megelőzően Szabad György akadémikus tartott nagysikerű előadást Ráth Károlyról, kiemelve annak haladó történetírói, és a dunántúli történészgárdát összefogó szervezőmunkáját. Győrött 1982 óta működik városszépítő egyesület, mely egyik feladatának tekinti a város jelen polgárai emlékének méltó megörökítését. E nemes törekvése első eredményét képezi a levéltár közelében elhelyezett, haladó szellemű levéltáros szobra. Zemplén megye egykori levéltárnokánák, Kazinczy Ferencnek szobra után — omely a sátoraljaújhelyi városi tanács épületének udvarán áll — Ráth Károly a második vidéki tudós-levétáros, aki egykori munkahelyén méltó emléket kapott. Ráth Károly Győrött született 1829. február 28-án. Történelem iránti érdeklődését kitűnő elemi iskolai tanára, Tomcsányi János keltette fel, majd a pozsonyi líceumban kötelezte el magát véglegesen a történettudomány mellett. Első tanulmányát szülővárosáról írta a dr. Kovács Pál által szerkesztett Hazánk című lapban, mely Petőfivel az élen a haladó gondolkodású írótok színejavának nyújtott közlési lehetőséget. Ráth Károly amatőrként, rendkívüli erőfeszítés révén vált a történettudomány jeles művelőjévé, s a kor kiemelkedő történészeinek lett méltó szakmai társa, barátja, sőt a dunántúli történészek vezetője. Tudományos és baráti kapcsolatok fűzték többek között Pesty Frigyeshez, Szilágyi Sándorhoz, Rómer Flórishoz. Szülővárosában Maár Bonifác, a győri királyi akadémia tanára vezette be a mai szóhasználat szerinti történeti segédtudományok ismeretébe és gyakorlatába, majd azok birtokában csillapíthatatlan mohósággal vetette bele magát a történeti források vizsgálatába és feldolgozásába. A Dunántúl számos világi és egyházi levéltárában végzett kutatást, majd sorra jelentek meg — jórészt saját költségén — tanulmányai, forrásközlései. Amikor 1860—61-ben az alkotmányos mozgalom idején a szabadság fénye egy pillanatra felvillant, Ráth Károly azonnal bekapcsolódott a közéletbe, vállalva a megyei központi választmányi tagságot és a levéltárnoki megbízatást. Az abszolutista kormányzati módszerek visszaállítása ellen Ráth Károly éles megfogalmazásában tiltakozott a leköszönő megyei tisztikar. Az 1860nas években Ráth Károly rendkívüli munkát fejtett ki az első vidéki történettudományi folyóirat: a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek megindításában, a Dunántúli Történetkedvelők Társulatának szervezésében, a Hazai Okmánytár kiadásában, a Magyar Történelmi Társulat folyóiratának előkészítésében és megjelentetésében. Az 1867-es kiegyezés után a tudós-levéltárost Győr vármegye ismét levéltárnokává választotta meg, aki kutatásai mellett nagy ambícióval látott hozzá az abszolutizmus anyagának begyűjtéséhez és a levéltár rendezéséhez. Sajnos nagy tervei megvalósításához már csak kevés ideje maradt. A történészek szervezetének bölcsőjét ringató, úttörő munkát végzett történészt 1868. április 12-én, 39 éves korában elragadta a halál. 97