Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Sáry István: Ráth Károly szobra az egykori győri vármegyeházán / 97–98. o. - Ress Imre: Szalónaki beszélgetések = Schlaininger Gespräche / 97–98. o.

Ráth Károly szobra az egykori győri vármegyeházán 1986. július 25-én került sor Győrött a Liszt Ferenc utca 13. számú épület — a Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltára székháza — kapu­bejárójának egyik fülkéjében a tudós-levéltáros Ráth Károly szobrának lelep­lezésére. Várady Lajos győri szobrászművész szép alkotását e sorok írója avatta fel. Az ünnepséget megelőzően Szabad György akadémikus tartott nagysikerű előadást Ráth Károlyról, kiemelve annak haladó történetírói, és a dunántúli történészgárdát összefogó szervezőmunkáját. Győrött 1982 óta működik városszépítő egyesület, mely egyik feladatának tekinti a város jelen polgárai emlékének méltó megörökítését. E nemes törek­vése első eredményét képezi a levéltár közelében elhelyezett, haladó szellemű levéltáros szobra. Zemplén megye egykori levéltárnokánák, Kazinczy Ferenc­nek szobra után — omely a sátoraljaújhelyi városi tanács épületének udvarán áll — Ráth Károly a második vidéki tudós-levétáros, aki egykori munkahelyén méltó emléket kapott. Ráth Károly Győrött született 1829. február 28-án. Történelem iránti ér­deklődését kitűnő elemi iskolai tanára, Tomcsányi János keltette fel, majd a pozsonyi líceumban kötelezte el magát véglegesen a történettudomány mellett. Első tanulmányát szülővárosáról írta a dr. Kovács Pál által szerkesztett Ha­zánk című lapban, mely Petőfivel az élen a haladó gondolkodású írótok színe­javának nyújtott közlési lehetőséget. Ráth Károly amatőrként, rendkívüli erő­feszítés révén vált a történettudomány jeles művelőjévé, s a kor kiemelkedő történészeinek lett méltó szakmai társa, barátja, sőt a dunántúli történészek vezetője. Tudományos és baráti kapcsolatok fűzték többek között Pesty Fri­gyeshez, Szilágyi Sándorhoz, Rómer Flórishoz. Szülővárosában Maár Bonifác, a győri királyi akadémia tanára vezette be a mai szóhasználat szerinti történeti segédtudományok ismeretébe és gyakor­latába, majd azok birtokában csillapíthatatlan mohósággal vetette bele magát a történeti források vizsgálatába és feldolgozásába. A Dunántúl számos világi és egyházi levéltárában végzett kutatást, majd sorra jelentek meg — jórészt saját költségén — tanulmányai, forrásközlései. Amikor 1860—61-ben az alkotmányos mozgalom idején a szabadság fénye egy pillanatra felvillant, Ráth Károly azonnal bekapcsolódott a közéletbe, vállalva a megyei központi választmányi tagságot és a levéltárnoki megbízatást. Az ab­szolutista kormányzati módszerek visszaállítása ellen Ráth Károly éles meg­fogalmazásában tiltakozott a leköszönő megyei tisztikar. Az 1860nas években Ráth Károly rendkívüli munkát fejtett ki az első vi­déki történettudományi folyóirat: a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek megindításában, a Dunántúli Történetkedvelők Társulatának szervezésében, a Hazai Okmánytár kiadásában, a Magyar Történelmi Társulat folyóiratának elő­készítésében és megjelentetésében. Az 1867-es kiegyezés után a tudós-levéltárost Győr vármegye ismét levél­tárnokává választotta meg, aki kutatásai mellett nagy ambícióval látott hozzá az abszolutizmus anyagának begyűjtéséhez és a levéltár rendezéséhez. Sajnos nagy tervei megvalósításához már csak kevés ideje maradt. A történészek szer­vezetének bölcsőjét ringató, úttörő munkát végzett történészt 1868. április 12-én, 39 éves korában elragadta a halál. 97

Next

/
Thumbnails
Contents