Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Pandula Attila: Történész konferenciák Fejér megyében: A nemesi közbirtokosság szerepe Sárbogárdon a XVIII–XIX. században: A zsidóság Fejér megyében / 91–94. o.

szereplőjének tevékenységét mutatta be „Pálffy János és a szatmári béke" c. előadásában. Bevezetőjében elmondta, hogy Pálffyról nem készült nagyobb életrajz, nevét nem őrzi utca. A szatmári béke, amelynek létrehozásában Pálffy János döntő szerepet játszott, a nemzeti-függetlenségi harcok eredménye volt, létrehozta a másfél száz éves Habsburg-rendi uralmat. A szabadságharc utolsó éveiben a császáriak előtt két lehetőség volt: katonai győzelemmel véget vetni a szabadságharcnak, vagy megegyezni a magyar nemességgel. Bánkuti adatokkal bizonyította, hogy Pálffy a bécsi Haditanács félretájékoztatását is vállalta, hogy a megegyezés létrejöhessen. A szatmári békekötéssel kapcsolatos ismereteinket gyarapítaná, hangsúlyozta, ha Pálffy János sajnos töredékes levelezését kiadnák. Az első négy előadástól témájában eltért Mezey Barna referátuma, amely „A szatmári béke jogi vonatkozásai" címet viselte. Szólt a szatmári gyűlés közjogi helyzetéről, s véleménye szerint az beiktatható a szabadságharc országgyűléseinek sorába. Az 1715-ös törvények megsemmisítették a Rákócziszabadságharc jogi döntéseit. Külön beszélt a szabadságharc és a békekötés magánjogi következményeiről. Az utolsó előadás — „Kuruc katonai emigráció" — Zahar Józsefé volt. Az ismert hadtörténész nem. a szabadságharc utáni kuruc emigráció történetét elemezte, hanem nagyobb súlyt helyezett már a szabadságharc éveiben a Habsburgok elleni hadseregekben harcoló magyar csapatok bemutatására, illetve egyéb hadseregekben szolgálatot vállaló csapatok adatainak ismertetésére. Számszerű adatokat sorolt fel az 1711 utáni kuruc katonai csoportokról is. A volt kurucok, a francia hadseregben szolgáló magyarok mellett a császári hadsereg sor ezredeiben szolgáló magyarok létszámát is felbecsülte. Befejezésül leszögezte, hogy a XVIII. század örökösödési háborúiban mindkét oldalon idegen érdekekért hullatták vérüket a magyar katonák. Az előadásokat rövid vita követte, majd R. Várkonyi Ágnes foglalta össze a tudományos konferencia eredményeit. Utalt Bibó István egy tanulmányára, aki szerint a XVIII. századi békekötések rendet akartak teremteni az európai államok között, ilyen volt a szatmári béke is. A XIX—

XX. század békéi ezzel szemben a rendteremtésen túl „büntetni" is akartak. O. A, Történész konferenciák Fejér megyében A nemesi közbirtokosság szerepe Sárbogárdon a XVIII—XIX. században A közelmúltban várossá nyilvánított Sárbogárdon 1986. május 19-én tudományos tanácskozást rendeztek, a Városi Tanács, a Hazafias Népfront Városi Elnöksége, a TIT Városi Elnöksége és a Madarász József Városi Könyvtár közreműködésével. 91