Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - MÉRLEG - Farkas Gyöngyi: Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról. Bp., 1986. / 75–76. o.

Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról A szöveget sajtó alá rendezte, fordította, a szójegyzéket és a mutatókat készítette Mollay Károly. A bevezető tanulmányt írta Nagy László. Kiadja a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 19S6. 532 pag. Buda visszafoglalásának 300. évfordulójára megjelent könyvek közül szeretnénk kiemelni Lotharingiai Károly, a szövetséges csapatok parancsnokának naplóját Budavár ostromáról és visszavívásáról, mint az egyik leghitelesebb tudósítást az események menetéről. Ez az igen értékes és szép forrás, amely az 1926. május 28-i, ún. badeni osztrák—magyar levéltári egyezmény alapján került a bécsi Kriegsarchivbál a budapesti Hadtörténelmi Levéltár török kori gyűjteményébe (jelzete: 1686/1.), a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum gondozásában, Kun József szerkesztésében, most jelent meg először teljes terjedelmében. A szakmai, de bizonyára a téma iránt érdeklődő nagyközönség is szívesen veszi majd kezébe ezt a könyvet, amelynek forrásértékét növeli, hogy nem utólagos hadijelentés, hanem az ostrom napjaiban íródott. Nagy László bevezető tanulmányában részletes ismertetést ad Budavár helyzetéről és ostromáról. 1686-ig a visszafoglalási kísérletek kudarcának fő okát az európai összefogás elmaradásában látja. Ismerteti Abdurrahman pasa intézkedéseit a vár védelmének megerősítésére, a szövetséges csapatok felvonuló erőit, az ostrom megkezdését. A védők szívósan ellenálltak, a megadásra való felszólításokat visszautasították, hitték, hogy a nagyvezér felmentő serege hamarosan megérkezik. A mentési kísérlet azonban kudarcot vallott, mivel az Érd környékén táborozó török sereget nyílt csatában visszaverték. Közben az ostromműveletek folytatódtak a vár alatt. Az erdélyi Scherffenfoerg hadtest megérkezése augusztus 29-én pedig véglegesen eldöntötte az ostrom kimenetelét. 145 évi török uralom után, szeptember l-jén, Lotharingiai Károly győzelmesen vonulhatott be csapatai élén a várba. Méltatja még a szerző a visszafoglalás jelentőségót, Lotharingiai Károly személyét iá kortársak és az utókor szemében. Mollay Károly érdeme a fordítás, a isajtó alá rendezés, a mutatók és a szójegyzék készítése. Bevezetőjében feltárja a forrás Ikülső formai és belső tartalmi jegyeit és összefüggéseit. Kiemeli, hogy a napló forrásul szolgál helyrajzi és helynévi adatokra, és a XVII. századi német, francia, olasz, latin katonai terminológia nyelvemléke is. Lotharingiai Károly hadinaplója a napi események leírása mellett tartalmazza a parancsnoksága alatt levő fősereg megoszlását, kimutatást a sereg fenntartásához szükséges pénzösszegekről, a lövegekről és munícióról, parancsnoki karáról. Elmondja az ostrom előkészületeit, az ostromművek felállítását, a végső ostromhoz kivezényelt csapatok megoszlását. A fővezér a győzelem után a szövetséges csapatokat elbocsátotta, hadseregével Érd felé vonult el, majd csapatait téli szállásokra osztotta el. Leírását találjuk még a jövendő nándorfehérvári, egri, váradi, székesfehérvári, eszéki hídi hadjárat terveinek. 75