Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - MÉRLEG - Balázs Péter: Az egri főegyházmegye schematizmusai. Bp., 1984–1985. / 70–72. o.

Az egri főegyházmegye schematizmusai 1. Sugár István: Az egri püspökök története Budapest, Szent István Társulat, 1984. 460 pag. 2. Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése Budapest, Szent István Társulat, 1985. 608 pag. 11. Vége felé közeledő évszázadunk hazai katolikus egyháztörténeti irodalma öszszességében gazdag eredményekre tekinthet vissza, egyházmegyénként azonban meglehetősen változatos képet mutat. Egyes egyházimegyékben a széles körű — egyháziak és világiak munkájára épülő — kutatások sok értékes, hézagpótló és időtálló kiadványban realizálódtak. Néhány egyházmegyében egy-egy tudós pap kutató, feldolgozó- és szervezőmunkája nyomán bontakozott ki az egyházmegyei (intézményi, egyházközségi) történetírás. így Győrött Bedy Vince szerkesztette és jórészt maga is írta a „Győregyházmegye múltjából" köteteit, de sorozaton kívül is jelentős egyháztörténeti kiadványok jelentek meg a felszabadulás előtti évtizedekben. Veszprémben „A veszprémi egyházmegye múltjából" sorozatnak Pfeiffer János volt a szerkesztője, de e sorozat mellett még több plébániatörténet megjelentetéséről is érdemes említést tenni. A kalocsai főegyházmegyének Winkler Pál volt kiemelkedő történetírója, Szombathelyen pedig Géfin Gyula nevéhez fűződik a 3 kötetes egyházmegye-történet szerkesztése és megjelentetése. Vácott részben a „Vácegyházmegye múltjából" sorozatban, részben azon kívül jelentek meg az egyházmegye tatárjárás és török kori állapotáról készült kiadványok, püspöki életrajzok és plébániatörténetek. A csanádi püspökség történetírójának, Juhász Kálmánnak a húszas évek közepétől két évtized alatt egymás után jelentek meg a püspökség és intézményei történetét tárgyaló kötetei. Az eddig említetteknél szerényebbek az esztergomi és az egri főegyházmegye, a pécsi és a székesfehérvári, valamint a század elején alapított hajdúdorogi (görög katolikus) egyházmegye XX. századi történeti publikációi. Általánosságban megállapítható azonban, hogy a katolikus egyházmegyei történetírás 1945, de különösen 1950 után megdöbbentő módon visszaesett. Mindezeket azért bocsátottuk előre, hogy ezzel is érzékeltethessük annak a két egri egyházmegyei kiadványnak jelentőségét, amelyek a közelmúltban láttak napvilágot. 1984^ben és 1985-ben ugyanis megjelent az egri főegyházmegye történeti schematizmusának első két kötete. Miként az első kötet előszavában Kádár László egri érsek írja, a sorozat indítását kettős évforduló indokolja: 1987-ben ünnepli a főegyházmegye a bazilika-székesegyház felszentelésének 150. évfordulóját, és ugyanebben az évben lesz a 300. esztendeje annak, hogy Eger városa és az egyházmegye legnagyobb része a török hódoltságtól megszabadult. De szükségessé vált a sorozat megindítása (azért is, mert az egri főegyházmegye történetéről a 18. század dereka óta nem készült összefoglaló munka, sőt értékes, részletkérdésekkel foglalkozó művök is inkább a múlt század végén jelentek meg utoljára. 70