Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - KILÁTÓ - Ságvári Ágnes: Viták a nemzetközi levéltáros mozgalom terveiről, tervezéséről / 63–65. o.

Viták a nemzetközi levéltáros mozgalom terveiről, tervezéséről A Hivatásos Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége (SPA) elnöksége 1986. május 27—29. között Genfben ülést tartott. Rövid, tárgyszerű jelentéseket kaptunk az elmúlt évi munkáról, s ennek megfelelően a viták érdekesek, a döntések egyértelműek voltak. A pergő tárgyalást megkönnyítette, hogy az értekezlet francia és angol nyelven tolmács nélkül folyt. Megállapítottuk, hogy az egyleti munka jelentősége mindenütt növekedőben van. A Levéltárak Nemzetközi Tanácsa (ICA) az 1988. évi párizsi világkongresszus előkészítésének java részét a levéltáros egyletekre, szekciókra, a szakosztályokra kívánja bízni. A levéltáros szervezetek feladata a szakma mozgósítása, s országonként a nemzetközi közvélemény érdeklődésének felkeltése. Bármilyen nehézségek is hárulnak napjainkban a levéltári munka megszervezése, fejlesztése, a technikai forradalomhoz (történő felcsatlakoztatása elé, nyilvánvaló, hogy felgyorsult a levéltáraknak, nemcsak technikai, de tartalmi, gondolati rendszer alkotó tevékenysége is. Ezt mutatják a kongresszusi előkészületek, amelyek a következő napirendekben csúcsosodnak ki: 1. A fejlődő országok segítése. Nemcsak a többi országban levő anyagok feldolgozásával, filmre vitelével, hanem a posztgraduális képzés révén is. E program keretében tervezik könyvek, és oktatási anyagok filmre és videokazettára rögzítését. Ily módon a fejlődő országok a tradíciók és épületek hiányából származó hátrányokat belátható időn belül behozhatják.. A program új távlatokat nyit előttünk is: radikálisan lecsökkenti az óriási és drága épületek méreteit és válóban nemzetközivé, értelemszerűen egységesebbé teszi a nemzetközi levéltárügyet. A kongresszuson a modern levéltári hálózat gyakorlati kérdései is teret kapnak. Szó lesz arról, hogyan lehet az évszázadokon át felhalmozott tudásanyagot modern adathordozók segítségével terminálokhoz kapcsolni, és országonként egy-egy nagyobb központban hasznosítani. 2. A második napirendi pont szövegezése még nem végleges. Tartalmi meghatározása azonban világos. A hagyományos levéltárak átalakulása, ennek üteme, átmeneti szakaszai, különös tekintettel az audiovizuális anyagok begyűjtésére, tárolására, egységesítésére. (Ennek kapcsán felmerült a levéltárba kerülő filmek és videokazetták technológiai minősítése is. A legtartósabbnak, legmegbízhatóbbnak az angol, NSZK-beli és a holland gyártmányúakat tekintették.) 3. Üj módszerek a levéltári értékek közkinccsé tételére, a levéltári kutatások technikájának megismertetésére. Az 1985. áprilisban rendezett nemzetközi un. audiovizuális konferencia ajánlásainak szellemében a részletes javaslatokat a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Levéltára dolgozza ki. Az ICA és 63