Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - DOKUMENTUM - Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez: Kovács Imre és Kner Imre levelezése, 1936–1937 / 49–67. o.
kanap. Á nagybirtokon 100 kat. holdas egységekre 1424 munkanap jut, a kisbirtokon 3129 munkanap. A kisbirtok népességeltartó-kapacitása több mint kétszerese a nagybirtokénak. Visszatérve a 111 millió kieső munkanapra, ez majdnem teljesen a mezőgazdasági munkásság vesztesége. A törpebirtokos napszámosok és nincstelen mezőgazdasági munkások hasznosítható idejének csak 65%-a van kihasználva. A magyarság beteg helyzetének egyik pontja. Évenként kárba vész 111 millió munkanap, vagyis 111 millió pengő. Ennyi esik el a piactól. Ha gazdasági struktúránk átállításával a 111 millió pengőt (vagy, ami nagyon valószínű, akkor már 222, vagy 333 millió pengőt!) meg lehetne menteni, akkor nagyobb kereslet jelentkezne a piacon, a termelést fokozni kellene, ez az ipari munkásság számának a növekedését hozná magával. Ha viszont az ipari munkanélküliek keresethez jutnak, ők is piacot jelentenek a mezőgazdaság számára és a közgazdaság remek organizmusa magával hozná a fellendülést. És akkor nem a munkatáborokba kellene küldeni a diplomásokat, hanem az irodákba, gyárakba stb. Tudom, hogy ez így papíron könnyebben megy, mint az életben, de ott is menni kell, ha józanul csinálják. így vagyunk azonban mi „idealisták", akik hiszünk az emberi haladásban és talán az emberi méltóságban... Már készülök Gyomára egy hosszabb beszélgetésre, amire nagy szükség volna. Üdvözlettel: Kovács Imre 6. Kner Imre Kovács Imréhez Gyoma, 1937. március 19. Kedves jó Kovács Uram! Az idei mozgalmas március idusáról szóló tudósítások között olvastam, hogy ön is felolvasott 12 pontot, többek között, a Múzeum lépcsőjéről. 14 Nagyon hálás volnék, ha ennek egy példányát tájékoz [tat] ásul megküldené nekem. Bizony jó volna már egyszer kiadóson elbeszélgetni ezekről a témákról. A Féja Géza könyve megérkezett. 15 Eddig éppen csak átlapozhattam, de máris látom, hogy a gyomai dolgoknál beugrott egynéhány felszínes információnak. Azonkívül azt hiszem, hogy idealizálja Áchim L. Andrást is, aki pedig ezt semmiképpen nem érdemelte meg. Róla vannak egészen más információim. [... ] Csak január végén jutottam ahhoz is, hogy a kemsei könyvet elolvashassam. 16 Nagyon nagy érdeklődéssel olvastam és jól esett a mindenütt igen objektív, művelt, intelligens és jelszavaktól, felszínes szólamoktól mentes hang. Persze az a fájdalmas felismerés kísértett folyton, hogy vájjon az önök fájdalma indokolt-e a régi ösztönös életforma romjain tenyésző meggondolásos életforma elterjedése fölött? Hiszen az én egész generációm erre az életformára van ítélve az Apám generációjának ösztönös, spontán lendületes és friss élettempója helyett. Más világtörténeti szituációk más embertípust és más életformákat követelnek meg. Nagyon is messze vezető volna azonban most levélben ezt megtárgyalni. Majd erről a nyáron diskurálunk. Közelebbi téma most az ön 12 pontja. Azon gondolkozom már napok óta, hogy a nagy Harruckern örökség felbomlása 17 és a parcellázások miként terelték ki a határba a tanyai magyart a török elől összeröffent nagy falvakból és mennyi szinte megoldhatatlan problémát vetett fel ez az új települési forma, amely a birtokeloszlásnak szükségszerű velejárója. A föld további eldarabolódása ezt a közigazgatási és szervezési problémát még fokozza, pedig eddig sem sikerült meg57