Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Papp Gáborné: A Magyar Országos Levéltár szerzeményei, 1978–1985 / 57–67. o.

két polgárcsalád egy generáción belül bekövetkezett asszimilációját, Pest város üzleti életének egy szeletét, a németországi kereskedelmi képzés gyakorlatát. Megvásároltuk dr. Charmant Oszkár, volt budapesti kir. közjegyző irathagyatékát. — A lotharingiai eredetű család tagjai a XVIIL századiban Bécsbe, majd az 1848-^as szabadságharc után Budára települtek. — Charmaiftt Oszkár (szül. 1861) 1900-tól budapesti közjegyző, 1919-ben az ország bécsi követe volt, majd a Békeelőkészítő Bizottság politikai tanácsadója lett. — Iraithagyatékának nagy részét személyi iratai — családi levelezése, életpályájának különböző állomásait jelző kinevezési okmányok, bizonyítványok — és közjegyzői működésével kapcsolatos iratok alkotják. Néhány irat 1919-es bécsi követsége, majd tsürichi átmeneti emigrációja idejéből származik. — Az iratokat kiegészíti egy genealógiai táblázat és egy francia nyelven írt családtörténeti kézirat. — A hagyaték a külföldi eredetű, magyarrá vált hivatalnokcsalád egy kiemelkedő tagjának társadalmi helyzetére, közéleti szerepére, körülményeire világít rá. Említésre méltó a Marzsó család fomdtöredéke. A család egy tagja, Marzsó Imre, a szabadságharc előtti években, olaszországi katonáskodása idején feleségül vette a nápolyi származású Colonna herceginőt. Egy magyar alföldi faluban éltek, míg felesége 1849-ben, a szabadságharcban részt vett tisztférje után utazva útközben járvány áldozata lett. Fia írja meg ezt később olaszországi útinaplójában, amelyet egyéb iratok közt megvásároltunk. Rupp Jakab a XIX. század közepén volt az udvari kamara levéltári tisztje, fél fm-nél nagyobb terjedelmű anyagának nagyrésze történetírói kéziratait, személyi iratait, levelezését, naplóját, útleírásokat foglal magában. Egyéb családi iratok, XVII. századi vagyonjogi, budai ingatlannal kapcsolatos iratai, az Újkori gyűjteménybe nyertek besorolást. Ajándékozással is jelentős értékű iratokhoz jutottunk. Igen értékes okleveleket ajándékozott Hervay Ferenc volt szerzetes, budapesti lakos a Kolleisz család irataival. A család a svábföldi AulendorfbóJ származik, tagjainak Kolleisz Mátyás és Hugónak 1403-ban adományozott címereslevelet Vilmos, rajnai palotagróf; III. Ferdinánd !l654nben pedig Emészt Konrádnak kidigenátust, hivatkozva II. Ferdinándnak a család részére 1630-ban már kiadott nemesi diplomájára. Az oklevelek gyönyörű címerfestmónyei művészi szempontból is értékesek. — A család történetére vonatkozó többi irat a Sopron megyei Ebergőcön szerzett birtokokkal, soproni házakkal kapcsolatos birtokjogi, főleg XVII—XVIIL századi eredetű irat. Értékes ajándékot kaptunk a Dantsek—Dajka család leszármazottjától a család XVII—

XIX. századi irataival, köztük cííinereslevéllel. Hivatalok, intézmények, vezető személyek — gyakran az átadó megjelölése nélkül — juttatnak el az Országos Levéltárhoz illetékességből iratokat, amelyek a feltehetően ajándékként kerültek a birtokukba. Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya 1979-ben megküldte Klapka György egy ismeretlen, eredeti levelét és Damjaniohnak Vásárhelyi Pál özvegyéhez, Júliához írt, 1849. október 5-én kelt levele kőnyomatos másolatát. Az utóbbi levél eredetije nincs birtokunkban. Az Országos Széchényi Könyvtártól a Gosztonyi család XIX—

XX. századi 37 db iratát, az OSZK Nemzetközi Csereszolgálatától, Bethlen Gábornak egy 1617-ben kelt, Beké Ferenc részére lóf őségét adományozó oklevelét kaptuk 1980ban. — Ugyancsak innen kaptunk 1981-ben a Hatfaludy család levéltárához tartozó 4 db iratot. A Szépművészeti Múzeum könyvtárától érkezett középkori oklevél egy 1369. évi nádori kiadvány Zelechen és Nogfalu birtokáról. 63