Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Papp Gáborné: A Magyar Országos Levéltár szerzeményei, 1978–1985 / 57–67. o.

iratvédelem érdekében -az Országos Levéltár kezdeményezésére megállapodás született az Állami Könyvterjesztő Vállalattal, lamely szerint az aukcióra kerülő kéziratos jellegű dokumentumok jegyzékét előzetesen megküldik a levéltárnak, így nagyobb a remény arra, hogy ne kerülhessen észrevétlenül magánkézbe — esetleg külföldre — olyan irat, amely a nemzeti levéltári fond és kulturális kincsünk része. — Központi intézkedéssel természetesen a megállapodásnak még inkább érvényt szerezhetnénk. Hasznos volna a vásárlási illetékesség fokozatainak megállapítása és esetleg az árak összehangolása vagy arányosítása a társintézményekkel (kézirattáriakkal, múzeumokkal, más levéltárakkal). Egyes közgyűjtemények ugyanis jóval nagyobb összegekkel rendelkeznek gyarapítási oélokra, s a társintézmények közti verseny egészségtelen következményekkel jár. A védettséget a jogaikat erősen korlátozó intézkedésnek tekintik a magánfelek. Gsak olyan irat kerül általában védésre, amit eladási szándékkal már bemutattak. Egyetlen vonzerő, hogy díjmentesen konzerváljuk-restauráljuk az arra rászoruló iratokat. Márpedig az anyagát féltő magángyűjtő számára ez nagy előny. Ezért fordul elő olyan kivétel is, amikor értékes családi levéltárat vagy egyes iratokat a család ad át jegyzékelésre, védetté nyilvánításra és ezáltal konzerválásra. Mivel a védetté nyilvánított iratok elvileg kutathatók, a Levéltári Szemlében időről időre rövid tájékoztatást kellene közzétenni, ahogy a gyarapodásokról is tájékoztatjuk a szakmát. A magánszemélyek birtokában levő történeti értékű iratok felderítését talán elősegítené, ha gyakrabban nyílnék mód a védettség szóvátételére. Az iraitgyarapodásoikról néha megjelenő közlemények nyomán még évek múltán is jelentkeznek olyan irattulajdonosok, akiknek nóvum volt a hír, hogy a levéltár vásárol iratokat, 1977 óta nem jelent meg tájékoztató a Feudalizmuskori osztály iratainak gyarapodásáról. A jelen áttekintés ezért az 1978-tól 1985. évi szerzeményeinkkel foglalkozik. Az elmúlt nyolc év gyarapodásában — az esetek számát és az anyag terjedelmét tekintve is — szembetűnően a vásárlás volt túlsúlyban. A 81,30 ifm. gyarapodásból 48,45 ifm. (56%) vétel, a többi megoszlik az illetékes átvétel, letét, ajándék kategóriái közt. A levéltár költségvetése évente meghatározott keretet biztosít iratvásárlás céljára. Az utóbbi nyolc évben az iratvásárlásokra fordított összeg a következőképpen alakult: -ban 92 878,— Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft A felhasznált összegek mutatják, hogy a vásárlásokra fordított kiadás alkalmazkodik a kínálathoz. A továbbiakban .a Feudalizmuskori osztályon őrzött levéltárak gyarapodásait ismertetjük. Ezek közül legtöbb esetben és a legnagyobb mennyiségben a családi és testületi fondok, illetve a gyűjtemények gyarapodtak. Kormányhatósági levéltárakhoz csak ritkán érkezik kiegészítés és csekély mennyiségben. 1978-ban 92 878,— 1979 112 900,— 1980 90 104 — 1981 231 367,— 1982 173 511,— 1983 276 672,— 1984 368 885,— 1985 250 229,— 59