Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - HÍREK - Körmendy Lajos: Az első európai levéltári konferencia / 95–. o.
Az első európai levéltári konferencia . A levéltári iratanyag mennyiségének egyre gyorsuló növekedése, mely folyamat az utóbbi évtizedekben robbanásszerűvé fokozódott, a hatalmas tömegből és a keletkező irategyüttesek jellegének, szerkezetének gyors változásából eredő feldolgozási problémák vitathatatlanul a mai levéltárak legégetőbb gondjai közé tartoznak. Ezért természetesnek tűnik, hogy az elmúlt két év legjelentősebb szakmai rendezvényei, az 1983-as pozsonyi kerekasztal-konferencia és az idén Bonnban megtartott X. Világkongresszus ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, az, előbbi teljes egészében, az utóbbi részben. Ebbe a sorba tartozik az első európai konferencia is, amely Budapesten lesz 1985. április 23—26. között. Témája: a jelenkori iratok keletkezése és kezelése. Mint ebből kitűnik, a tanácskozás a szorosan vett archiválás előtti kérdésekkel fog foglalkozni. A nemzetközi összehasonlítást és a várható vitát megkönnyítendő, a vizsgálódás a kormányszervekre lesz leszűkítve. Két fő referátum készül a konferenciára (szerzői: S. Büttner — NSZK és M. Roper — Anglia). Az egyik a kormányszervek irattermelését és -használatát tárgyalja, bemutatva az európai irattárak és a vonatkozó jogi szabályozás történeti fejlődését, a kormányzat információigényének hatását az irattermelésre és -használatra stb. A másik fő referátum a levéltárak területi munkájával foglalkozik, azzal a kérdéssel a középpontban, hogy mennyire tudják az irattermelést és -kezelést befolyásolni. Az átfogó főreferátumok mellett számos, tipikusnak tekinthető nemzeti gyakorlatot ismertető korreferátum fog elhangzani, mert az egyik fő célkitűzés a nemzetközi tapasztalatcsere. A konferenciát egy kötetlen kerekasztalvita fogja lezárni a következő kérdésről: a jelenkori levéltárak megfelelnek-e a kormányzati igényeknek? Két évtized után ismét Magyarország lesz a színhelye egy jelentős nemzetközi szakmai rendezvénynek. Kitűnő lehetőség lesz ez arra, hogy a témával foglalkozó levéltárosaink áttekintsék a teljes kérdéskört, és hogy megismerjék a külföldi kollégák munkáját. Körmendy Lajos