Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - MÉRLEG - Búr Gábor: Baranyai helytörténetírás 1982. Pécs, 1983. / 78–80. o.

összeállítása, Hajdú-Bihar megye 1982. évi helytörténeti irodalmának bibliográfiája és alapos mutatók zárják. Az évkönyv ismertetése kapcsán egyetlen megjegyzést még feltétlen tennünk kell. Mint utaltunk rá, a kötetben több tanulmány folytatásos közlés, amit egy évenként megjelenő periodika esetén nem mindig tarthatunk szerencsésnek. Közismert, hogy az évkönyvek általában hosszabb-rövidebb csúszással jelennek meg, így a részletekben közölt publikációk nem válnak azonnal a szakirodalom teljes értékű részévé. Jároli József Baranyai helytörténetírás 1982 A BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE Szerkeszti: Szita László, Pécs, 1983. 627 pag. A Baranya megyei Levéltár évkönyveként megjelent kötet fontos és nagy érdeklődésre számot tartó részleteket villant fel a megye történetéből a római kortól napjainkig. A könyv szerkesztése nem kronológiai, hanem tematikus elvet követ. Mind terjedelemben, mind a közölt dolgozatok számát tekintve a három, megközelítően egyenlő rész, Baranya megye, Pécs város, illetve a Baranya megyei nemzetiségek történetének szentelt tanulmányokat tartalmaz. Ez utóbbi, a nemzetiségek történetével foglalkozó rész, forrásközleményekkel is kiegészül. A kötet munkatársai javarészt a helytörténet-kutatás professzionális ágához tartoznak, levéltári, múzeumi, főiskolai kutatók, tanárok, de találunk közöttük nyugalmazott nyomdászt, orvost, római katolikus lelkészt is. A szerzők és a szerkesztő, Szita László munkáját dicséri, hogy a tanulmányok gyakran egymásra építkeznek, átfogóbb képet adva az olvasónak, s emellett adatbázisaik alapján lehetővé teszik más megyék kutatási eredményeivel történő egybevetést is. Erre mindjárt az első tanulmány lehetőséget kínál: Katona Magda dolgozata „Evlia Cselebi Baranya megyében" címmel. A XVII. századi nagy török diplomata és utazó útleírásának Baranya megye mai területéről és Eszékről szóló részleteit idézi az eredeti szöveg és a századelőn készült első magyar fordítás kritikai egybevetésével. A kiigazítások annál fontosabbak, mivel Evlia Cselebi a kiemelkedő jelentőségű 1662., 1664. és 1666-os években járt Magyarországon, s nagy figyelmet szentelt a hagyományosan török felvonulási területként szereplő Baranyának. A következő dolgozat szerzője, Timár György a pécsi kamarai birtokfelügyelőség (provizorátus) 1695-ös és 1696-os faluösszeírásainak török időkre vonatkozó feljegyzéseit teszi közzé. A forrásanyagot Ungár László tanár, a bécsi Hofkammerarchivban másolta le az 1930-as években, s ma a Baranya megyei Levéltárban őrzik. Az összeírások 209 helység török kori gazdasági viszonyairól adnak értékes tájékoztatást. Móró Mária Anna „Baranya vármegye 1815. és 1842—44. évi malomösszeírásai" címmel már 1981-ben megjelentetett egy dolgozatot, most pedig ennek 78