Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Lakos János: 40 éve történt...: az Országos Levéltár előterjesztése a magánlevéltárak megmentése ügyében, 1945. április 7.: forrásközlés / 43–50. o.
2. 1945. ÁPRILIS 7. JÁNOSSY DÉNESNEK, AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FŐIGAZGATÓJÁNAK FELTERJESZTÉSE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTERHEZ 21/1945. I. OL sz. dr. gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak Budapest Miniszter Űr! Abban a levéltármentő munkában, amelyet az Országos Levéltár fennmaradásukban veszélyeztetett, pusztuló levéltárak anyagának megmentése érdekében végzett, mindenkor, de különösen azóta, amióta a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára az Országos Levéltár szervezetébe illesztetett, 9 s így ez amannak feladatkörét átvette, nagy szerepet játszott a magánkézben lévő levéltárakról való gondoskodás. Ennek során az Országos Levéltár egyrészt széles körű és eredményes propagandamunkát végzett ily természetű levéltáraknák az Országos Levéltár őrizetébe való átadása érdekében, másrészt hathatósan támogatta az ezen levéltárak iratanyagánaik megmentését célzó, főként egyes vidéki közhatósági levéltárak részéről megindított törekvéseket. Végül pedig, tekintettel arra, hogy e levéltárak magántulajdont képezvén, megőrzésük vagy megsemmisülésük az azzal rendelkező családok, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és egyéb gazdasági vállalatok, társulatok elhatározásától függött, az Országos Levéltár mindent elkövetett, hogy ezeket a tényezőket a tulajdonukban levő levéltárak, irattáraik becséről s megtartásukat kívánó jelentőségéről kellőképpen felvilágosítsa. Az Országos Levéltárnak a fentiekben röviden vázolt akciója azonban, minthogy az ezen levéltárak feletti felügyeletről, azok kötelező megőrzéséről törvény vagy egyéb jogszabályok nem intézkedtek, csupán társadalmi térre szorítkozhatott s így annak eredményessége kizárólag kedvező vagy kedvezőtlen esetlegességektől függött. Ennek a visszásságnak óhajtott az Országos Levéltár véget vetni, amikor a levéltárügy országos rendezéséről általa készített törvénytervezetben e kérdés különböző vonatkozásait intézményesen óhajtotta szabályozni. Nem az Országos Levéltáron múlott, hogy e tervezetből mindmostanig nem lett törvény. 10 Minthogy fölöslegesnek látszik, hogy az előzőkben felsorolt levéltár-kaitegóriákinak nagy nemzeti ás tudományos jelentőségére, fontosságára bővebben rámutassak, elég lesz utalnom arra, hogy e levéltárak egyre jobban a tudományos kutatás érdeklődésének előterébe kerülvén, azok védelméről külföldön messzemenő gondoskodás történt, s hogy e kérdés a Magyarországon bekövetkezett változások következtében most már nálunk is legalább bizonyos vonatkozásaiban halaszthatatlanul sürgős rendezést, intézkedéseket kíván. Ez intéz46