Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - HÍREK - Baracsi Erzsébet: Levéltári sajtószemle: válogatás: 1985. május–augusztus / 106–108. o.

alkalmával Egey Tibor levétárigazgatóval beszélgetett a Pest Megyei Hírlap munkatársa. Egey Tibor a következőket mondja el: a levéltár Pest megye legrégibb közgyűjteménye. A napi munkát a levéltári törvény és az azt követő ügyviteli szabályzat határozza meg. El kell látni bizonyos igazgatási feladatokat, a levéltár anyagát is gondozni kell, ugyanakkor a levéltár munkatársai tudományos munkát is végeznek. Pest megye területén a történeti értékek megmaradása érdekében valamennyi iratot létrehozó szerv iratkezelését, irattározását, selejtezését figyelemmel kíséri a levéltár. Az intézmény bekapcsolódik a megyetörténeti és a helytörténeti mozgalomba is. Végül az igazgató elmondta, hogy az ünnepségsorozat ősszel Budapesten és Nagykőrösön folytatódik. (Pest megyei Hírlap, 1985. jún. 4.) A Tolna megyei Levéltár tovább folytatja a Múltunkból című sorozatot a tolnai Népújság hasábjain. (Népújság, 1985. máj. 25.—júl. 20.) Május 9-én rendezték meg a Vas megyei levéltári napot. A résztvevőket dr. Kiss Mária a megyei levéltár igazgatója köszöntötte. A levéltári napot Molnár József a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy a levéltárak munkáját két fő szempontnak kell meghatároznia: egyrészt teljesség igényével kell tükröznie történelmünket, másrészt pedig, hogy az általuk őrzött dokumentumokat minél szélesebb körben használják fel. Ezek után számos előadás hangzott el a megye történetéről. Előadott többek között dr. Somlyai Magda, dr. Kövesdi László, dr. Kövér István és dr. Simon Endre. (Vas Népe, 1985. máj. 10.) A pannonhalmi bencés levéltárat ismerteti a Kisalföld olvasóival. Csóka Gáspár pannonhalmi perjel, főlevéltáros kalauzolja végig az olvasót a levéltárban. Először a legrégibb, alapító oklevelet mutatja be, az 1055-ből származó tihanyi apátsági oklevelet. Majd az ún. Vö,rös Könyvet (a Liber Ruber), amely a Pannonhalmán található legfontosabb okleveleket tartalmazza 1240-ig. Ez igen fontos dokumentuma az Árpád-házi királyok korának. A levéltárat a török veszély elől többször el kellett menekíteni. 1594-ben Bécsbe menekítették. Az 1722—23-i országgyűlés törvényt alkotott a pannonhalmi levéltár gondozásáról. A levéltár anyaga azonban csak 1803ban került vissza Pannonhalmára, ahol napjainkban is található. (Kisalföld, 1985. jún. 15.) Külföldi hírek: A francia nemzeti levéltár Antoine de Saint Exupéry életének és munkásságának szentelt kiállítást nyitott meg a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója alkalmából. Az író, mint ismeretes, életét vesztette a fasizmus elleni küzdelemben. A kiállítás többek között családi fényképeket, leveleket és kéziratokat tartalmaz. (FAőre, 1985. jún. 7.) A közelmúltban Isztambulban rendezte soros ülését a Török Arab KapcsolatoK Fejlesztési Bizottsága. A tanácskozáson érintették az oszmán ház levéltárának és az oszmán kori kutatásoknak a helyzetét is. Mint ismeretes, ez a magyar kutatókat is nagyon érinti, mert a szultáni ház levéltára rendkívül elhanyagolt állapotban és szétszórva található. (Népújság—Heves, 1985. júl. 16.) Derek Charman az International Records Menagement Council, 1RMC volt elnöke a szervezet angol nyelvű folyóiratában részletesen beszámolt a Budapesten, 1985. ápr. 23—26. között „A modernkori iratok keletkezésének és kezelésének probiémái"-ról rendezett első európai nemzetközi konferenciáról. (IRMC Bulletin, 1985. 3. sz.) Az UMKL Módszertani Osztálya megbízásából összeállította: Baracsi Erzsébet 108