Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - HÍREK - Baracsi Erzsébet: Levéltári sajtószemle: válogatás: 1985. május–augusztus / 106–108. o.

Levéltári sajtószemle Válogatás 1985. április 27.—augusztus 7. A Magyarország című hetilap ismertetést ad a Magyar Országos Levéltár iratanyagáról. Dr. Varga János főigazgató kalauzolja végig a levéltáron az újságírónőt, és elmeséli a levéltár megalakulásának történetét. Az Archívum Regni volt a történeti elődje a mai levéltárnak, amelyet 1756-ban hoztak létre. A levéltár akkor az országgyűlési és a nádori iratanyagnak volt az őrzője. 1874-ben újjászerveztek Magyar Királyi Országos Levéltár néven. Ekkor ideutalták valamennyi központi igazgatási, bíráskodási, pénzügyi szervnek az anyagát, valamint megkezdték a gyűjtést a magánkézen levő értékes iratanyagok megmentésére, megszerzésére. A levéltár ma igen értékes középkori iratanyaggal rendelkezik. A legkorábbi az 1009-ből származó Kálmán király által kiadott veszprémvölgyi apácák alapító- és adománylevele. A levéltár a Magyarország történetére vonatkozó iratanyagot 1945-ig őrzi. Jelentős mikrofilmanyaggal is rendelkezik az intézmény. Ezek egy részét a külföldön található, magyarországi vonatkozású iratanyag képezi, más részét a más levéltárakban található iratanyag mikrofilmjei képezik. Nagyon jelentős probléma a levéltárakban pusztító különféle kórokozók kiküszöbölése. (Magyarország, 1985. június 23.) A levéltári kártevők elleni küzdelemről szól Hajdú Éva újságíró és Varga János főigazgató dialógusa a Magyar Nemzet hasábjain. Az újságíró szóvá teszi a levéltárban található atkák hatásat a kutatókra. Varga János erre próbál megnyugtató választ adni a kutatóknak. Elmondja, hogy nemcsak a kutatók, hanem a dolgozók is szenvednek ettől és ezért különféle módokon megpróbálják felvenni a harcot a kártevőkkel. (Magyar Nemzet, 1985. július 24.) A Révkalauz című rádióműsor dr. Ságvári Ágnessel, Budapest Főváros Levéltára főigazgatónőjével készített interjút a levéltárban őrzött iratanyag jellegéről, és feldolgozásáról. A főigazgatónő elmondta, hogy a levéltár őrzi a főváros történetére vonatkozó összes iratot. Az iratok gyűjtése 1686, Buda török alóli felszabadulása után kezdődött. Az iratok egy része latin és német, más része pedig magyar nyelven íródott, attól függően, hogy melyik volt az adott időszakban a hivatalos nyelv Magyarországon. Az iratanyagot a levéltár rendszerezi, róluk jegyzéket készít és a kutatok számára használhatóvá teszi. (Kossuth Rádió, 1985. április 25.) „Budapest a nemzeti történelemben" címen dr. Ságvári Ágnessel beszélgetett a Népszabadság munkatársa. A főigazgatónő a Források Budapest múltjából című sorozat céljáról beszélt. Elmondta, hogy eddig négy kötet jelent meg, s ezzel azt szeretnék, hogy Budapest helytörténetét is egyre jobban megismerjék az érdeklődők. Ezután ismerteti a negyedik kötetet, amely az 1950—1954 közötti budapesti történelmet tárgyalja. (Népszabadság, 1985. aug. 7.) A Bács-Kiskun megyei Levéltár országos kutatásairól nyilatkozik dr. Iványosi Szabó Tibor igazgató. Elmondja, hogy a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya kezdeményezte, hogy a levéltárak anyagáról készüljön kartotékrendszer. így könynyebben áttekinthetőbbé válnak a források, s a kutatók a lyukkártyairendszer segítségével hamarabb megtudhatják, hogy hol bukkanhatnak a keresett, témára. A levéltár tavaly készült el ezzel a munkával. Részt vesznek még a Néprajzi Múzeum felkérésére az alföldi mezővárosokra vonatkozó hagyatéki leltárak Összegyűjtésében is. (Fetőíi Népe, 1985. ápr. 25.) 106