Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - KILÁTÓ - Borsa Iván: Az első európai levéltári konferencia / 72–88. o.

4. Befejezésül a szerző konklúziók helyett néhány megállapítást tesz. A közigazgatási intézkedések nemzetközi összehasonlító kiértékelése lehe­tetlen, mert túl sok az alapvető elem, valamint a kapcsolatok és az összefüg­gések túl komplexek; de egyes közigazgatások között a hagyományok, eljárási módok és gyakorlat tekintetében vannak közös elemek, mások között viszont lényeges eltérések vannak. Meg kell találni az utakat és módokat ahhoz, hogy leírjuk és megért­sük világosabban és gyorsabban a tényeket és okaikat; mert ha az iratkezelés szervezéséért felelős személyek nem képesek megérteni mind a különbségeket, mind pedig azok okait, nem lesznek képesek megtalálni a helyes utat a (nemzetközi) technológiai forradalom gondjai között, ha mesz­sze távolból importálnak tapasztalatot, amely ott tradicionálisan kialakult rend­szerben bevált. M. Roper referátumának címe: A levéltári intézmények feladatai korunk köziratainak képzésében, kezelésében és selejtezésében. 1. Bevezetőjét a világviszonylatban egyre gyakrabban használt angol szak­kifejezés, a records management definíciójával kezdi az új levéltári terminoló­giai szótár (Dictionary of Archivál Terminology) alapján. Eszerint ,,az általá­nos közigazgatásnak az a területe, amely köziratok képzésében, kezelésében, használatában és selejtezésében gazdaságosság és hatékonyság elérésével foglal­kozik, angolul records management". Ez az Észak-Amerikában született kife­jezés elterjedt a brit szigeteken és más angol nyelvű országban. 2 (Francia meg­felelője: gestion des documents; németül: Organisation der Informationstrá­ger-/Schriftgutverwaltung, de a szótár ezt szögletes zárójelben közli, mert a kifejezés még mem terjedt el a szakmában.) — Minthogy a magyarban sincs egyelőre e három funkcióra (iratképzés, -kezelés és -selejtezés) összefogó szak­kifejezés, így kénytelenek vagyunk használni az angol eredetit. 2. M. Roper referátumának 2. fejezetében bemutatja a records management rendszerek és szolgálatok egyes tényezőit J. B. Rhoadsnak, az USA volt levél­tárosának tanulmánya alapján. ;J Iratképzés: űrlaptervezés űrlap-ügyvitel (forms management) levelezés előkészítése és ügyvitele jelentések ügyvitele információs rendszerek ügyvitele utasításügyvitel szóbeli és írásbeli eljárás Irathasználat és -kezelés: irategyüttesek kialakításának (fiiing) és visszakeresésének rendszerei irategyüttesek ügyvitele postai és telekommunikációs ügyvitel irodai másolókészülékek kiválasztása és ügyvitele rendszerek elemzése létfontosságú iratok programjai iratközpontok Iratselejtezés: iratsorozatok meghatározása és leírása iratmegőrzési és -selejtezési jegyzékek kifejlesztése iratértékelés 80

Next

/
Thumbnails
Contents