Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága átszervezésének kérdései, 1948–1949 / 49–53. o.

1947. szeptember 4-én jelent meg a kormányrendelet a tervmegbízottak státusának megszervezéséről. Tervmegbízott működött a minisztériumban, meghatározott üzemekben, valamint a törvényhatóságokban.'

1 A törvényhatósági tervmegbízottak mellett 1948. január 9-én létrehozták a megyei városi tervmegbízotti intézményt is fi A törvényhatósági tervmegbízott olyan személy lehetett, akinek az adott törvényhatóságnál munkaviszonya volt. Ugyancsak városi alkalmazottat neveztek ki a megyei városokban is erre a státusra. A kijelölést a megyei városi polgármester végezte, a kinevezés joga azonban az alispáné volt. Tulajdonképpen a törvényhatósági tervmegbízottak státusának megszervezésévei párhuzamosan megkezdődött a törvényhatósági közigazgatási bizottságban egy új típusú szerv beépítése. Ez volt a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, amelynek a tervgazdálkodási feladatok testületi úton történő megvalósítása lett a feladata. Az MDP KV Közigazgatási Bizottsága 1948. november 8-án hozott határozatot arról, hogy ezt a fontos törvényhatósági szervet — amelynek ellenőrző, irányító és javaslattevő szerepe mellett hatósági teendői is voltak — Budapest kivételével mindenütt hozzák létre.

7 A kormányrendelet szerint a tervgazdálkodásnak a törvényhatóságok területén történő megvalósítása szükségessé tette, hogy az állami, az önkormányzati gazdasági és a magángazdasági ügyek egységes irányítás alá kerüljenek. A cél elérése érdekében valamennyi törvényhatóságnál gazdasági albizottság szervezését rendelték el.

8 Csakhogy a törvényhatósági közigazgatási bizottságokban gazdasági albizottság eddig is működött, amelynek azonban szakmai, politikai összetétele nem felelt meg a tervgazdálkodás irányítási szempontjainak, így a gazdasági albizottságot át kellett szervezni. 1948. december 17-én kormányrendelet intézkedett a törvényhatósági közigazgatási bizottság átszervezéséről. Az említett rendelet a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának elnevezését mező- és erdőgazdasági albizottságra változtatta, de abban szervezeti és hatásköri módosítást nem hajtott végre. Űj bizottságként szervezték meg a gazdasági albizottságot, melynek feladata az állami és az önkormányzati gazdálkodás, továbbá a magángazdálkodás szabályozása lett. Az új albizottság a kormány és az önkormányzat között gazdasági koordináló testület volt, amely a törvényhatóság területén a gazdasági élet minden lényeges vonatkozását összefogta, az elvi és gyakorlati kérdéseket a kormánynak jelezte. A gazdasági albizottság határozatait a gazdasági főtanácshoz, a belügyminiszterhez, a pénzügyminiszterhez terjesztette fel, illetve ha a határozat tárgya más miniszter ügykörét is érintette, akkor a határozatot az illetékes miniszter is megkapta. A gazdasági albizottság elnöke a főispán volt, helyettese pedig a törvényhatóság első tisztviselője, titkára az alispáni vagy a thj. városi polgármesteri hivatalból erre a célra kinevezett tisztviselő, majd később a törvényhatósági tervmegbízott. Az albizottság 12 taggal működött. Ezek a következők: elnök (főispán), helyetteselnök (alispán vagy thj. város polgármestere), a pénzügyigazgató, a vármegyei gazdasági felügyelő, az építésügyi és közmunkaügyi igazgató, a tervmegbízott, a közellátási felügyelő, a szövetkezetügyi felügyelő, az albizottság titkára és még három tag, akiket a nemzeti bizottság javaslatára a közigazgatási bizottság egyéves időtartamra választott az albizottságba. Azokban az ügyekben, amelyek olyan szakigazgatási ág feladatait érintették, melyek vezetője az albizottságnak nem volt tagja, a kérdéses tárgyhoz az illető szakigazgatási ág vezetőjét meghívták, aki ott tanácskozási joggal vehetett részt. Az albizottságban az adminisztratív tevékenységet, a fogalmazási tennivalókat, az albizottsági ülések tárgysorozatának összeállítását a titkár végezte. 51