Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága átszervezésének kérdései, 1948–1949 / 49–53. o.

1947. szeptember 4-én jelent meg a kormányrendelet a tervmegbízottak státusának megszervezéséről. Tervmegbízott működött a minisztériumban, meg­határozott üzemekben, valamint a törvényhatóságokban.' 1 A törvényhatósági tervmegbízottak mellett 1948. január 9-én létrehozták a megyei városi terv­megbízotti intézményt is fi A törvényhatósági tervmegbízott olyan személy le­hetett, akinek az adott törvényhatóságnál munkaviszonya volt. Ugyancsak vá­rosi alkalmazottat neveztek ki a megyei városokban is erre a státusra. A kije­lölést a megyei városi polgármester végezte, a kinevezés joga azonban az alis­páné volt. Tulajdonképpen a törvényhatósági tervmegbízottak státusának meg­szervezésévei párhuzamosan megkezdődött a törvényhatósági közigazgatási bi­zottságban egy új típusú szerv beépítése. Ez volt a közigazgatási bizottság gaz­dasági albizottsága, amelynek a tervgazdálkodási feladatok testületi úton tör­ténő megvalósítása lett a feladata. Az MDP KV Közigazgatási Bizottsága 1948. november 8-án hozott határo­zatot arról, hogy ezt a fontos törvényhatósági szervet — amelynek ellenőrző, irányító és javaslattevő szerepe mellett hatósági teendői is voltak — Budapest kivételével mindenütt hozzák létre. 7 A kormányrendelet szerint a tervgazdálkodásnak a törvényhatóságok te­rületén történő megvalósítása szükségessé tette, hogy az állami, az önkormány­zati gazdasági és a magángazdasági ügyek egységes irányítás alá kerüljenek. A cél elérése érdekében valamennyi törvényhatóságnál gazdasági albizottság szervezését rendelték el. 8 Csakhogy a törvényhatósági közigazgatási bizottsá­gokban gazdasági albizottság eddig is működött, amelynek azonban szakmai, politikai összetétele nem felelt meg a tervgazdálkodás irányítási szempontjai­nak, így a gazdasági albizottságot át kellett szervezni. 1948. december 17-én kormányrendelet intézkedett a törvényhatósági közigazgatási bizottság átszer­vezéséről. Az említett rendelet a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának elnevezését mező- és erdőgazdasági albizottságra változtatta, de abban szerve­zeti és hatásköri módosítást nem hajtott végre. Űj bizottságként szervezték meg a gazdasági albizottságot, melynek feladata az állami és az önkormány­zati gazdálkodás, továbbá a magángazdálkodás szabályozása lett. Az új albi­zottság a kormány és az önkormányzat között gazdasági koordináló testület volt, amely a törvényhatóság területén a gazdasági élet minden lényeges vo­natkozását összefogta, az elvi és gyakorlati kérdéseket a kormánynak jelezte. A gazdasági albizottság határozatait a gazdasági főtanácshoz, a belügyminisz­terhez, a pénzügyminiszterhez terjesztette fel, illetve ha a határozat tárgya más miniszter ügykörét is érintette, akkor a határozatot az illetékes minisz­ter is megkapta. A gazdasági albizottság elnöke a főispán volt, helyettese pedig a törvény­hatóság első tisztviselője, titkára az alispáni vagy a thj. városi polgármesteri hivatalból erre a célra kinevezett tisztviselő, majd később a törvényhatósági tervmegbízott. Az albizottság 12 taggal működött. Ezek a következők: elnök (főispán), helyetteselnök (alispán vagy thj. város polgármestere), a pénzügy­igazgató, a vármegyei gazdasági felügyelő, az építésügyi és közmunkaügyi igaz­gató, a tervmegbízott, a közellátási felügyelő, a szövetkezetügyi felügyelő, az albizottság titkára és még három tag, akiket a nemzeti bizottság javaslatára a közigazgatási bizottság egyéves időtartamra választott az albizottságba. Azokban az ügyekben, amelyek olyan szakigazgatási ág feladatait érintették, melyek vezetője az albizottságnak nem volt tagja, a kérdéses tárgyhoz az illető szakigazgatási ág vezetőjét meghívták, aki ott tanácskozási joggal vehetett részt. Az albizottságban az adminisztratív tevékenységet, a fogalmazási tenni­valókat, az albizottsági ülések tárgysorozatának összeállítását a titkár végezte. 51

Next

/
Thumbnails
Contents