Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - E. Kovács Péter: Kassa város egyházi kiváltságai a 13. században / 35–41. o.

1249 között szerezhette meg, és talán erre is utal a szinnai oklevél in omnibus alys kifejezése.'

21 Más, Kassánál jelentéktelenebb települések is rendelkeztek a szabad plébános választás jogával,

22 Kassánál azonban csak 1347-ből van rá utalásunk.

23 Az 1347-es oklevél a budai joghoz való csatlakozást jelentette a városnak. Ezt az új kapcsolatot privilégiumlevelének tartalmában, és szövegében is tükröznie kellett. Kiváltságaik közül 10, szinte szó szerinti átvétel Pest városának 1244-ben adományozott oklevélből.

24 A 10 kiváltság között bizonyára volt olyan, amellyel a város nem rendelkezett korábban, itt azonban néni úx adományként kerültek be kiváltságlevelükbe, hanem a budai joghoz való tartozás érdekében. A régi kiváltságok egyesítése az újakkal teljesebbé teheti a város zártságát, és újabb kiindulópontot jelenthet a további fejlődéshez, az újabb kiváltságokhoz. Az egyházi önállóság további elemeinek megszerzése Arnold plébános vezetésével szintén arra utal, hogy Kassán önállóan választhattak plébánost, és ezt a jogot már korábban megszerezhették mint 1347. Konkrétabb adataink vannak más, Kassának adott egyházi kiváltságokról. 1290-ben András egri püspök kivette a város plébánosát a főesperes hatásköre alól, és megadta számára azt a jogot, hogy lelki ügyekben maga ítélkezzen, csak kétes esetekben kell a püspökhöz fordulnia.

25 Indokként azt hozták fel, hogy a (abaúji) főesperes sokszor veti őket interdiktum alá, és hogy az erőszakos halállal elhalt személyek után egy márkát követel tőlük.

26 Az egyház, jelen esetben az egri püspök elismerte és jogosnak találta a polgárok kérését, hiszen felmentette őket és egyházukat a főesperes joghatósága alól. A város egyháza az egri püspök alá tartozó, felmentett plébánia lett. Helytálló Gárdonyi megállapítása, hogy a föesperesi hatáskör alóli mentesség azt is jelentette, hogy a város szentszéki perekben megszerezte a bíráskodás jogát.

27 A kiváltság biztosította számukra a bíráskodást kisebb jelentőségű ügyekben, mentességet a cathedraticum fizetése alól, valamint kizárta a vexatio indebita lehetőségét. Míg a föesperesi joghatóság alóli felmentés kapcsán csak a végeredményt közlő oklevelet ismerjük, addig a tizedkiváltság megszerzésének módjára több, a per elindítását, kiteljesedését és lezárását bemutató oklevél áll rendelkezésünkre. A libera decuna~ról az első városprivilégiumok nem szólnak. 1271-ből van adat a tizedmentességre: a szepesi szászok tizedét nem a szepesi prépost, hanem plébánosuk kapta. Ez a kiváltság később már precedensként szolgált más városprivilégiumok megfogalmazói számára.

28 Kassa egyháza és a polgárok 1288 előtt kezdték el törekvésüket a tized megszerzéséért. IV. Miklós pápa (1288—1292) okleveléből kiderül az egri prépost és káptalanja panasza. A kassai egyház rektora és a kassaiak közössége tized és más ügyekben jogtalanul járnak el. Megparancsolja az esztergomi érseknek, hogy az ügyekben a feleket megidézve járjon el, a fellebbezés kizárásával.

29 Valószínűleg a kassaiak nem fizették a tizedet, vagy csak részben tettek eleget kötelezettségüknek. Lodomér érsek datálatlan oklevele a bizonyíték rá, hogy a kassaiak nem engedtek követeléseikből. Az érsek megparancsolta Jakab mester szepesi prépostnak, valamennyi szepesi plébánosnak és papnak: mivel Arnold pap és a kassaiak közössége az egri káptalan elleni tizedperben makacsul viselkednek, mint az apostoli szék delegált bírája kiközösíti őket, a szepesieknek pedig meghagyja, hogy ezt a kiközösítést hirdessék ki.

30 Ez az oklevél 1290 és 1292 között keletkezett.'

51 A perben a végleges megegyezés 1292-ben történt Lodomér érsek előtt. A káptalan, valamint a város megállapodott, hogy az előbbi Kassa tizedeit átengedi Arnoldnak és utódainak annak fejében, hogy a város minden év Szent György napján köteles 15 jó, budai mértékű ezüst márkát fizetni.-''

2 Ezzel a megegyezéssel elérte a város, hogy mindazokat a jogokat megszerezte, melyekkel plébániája felett ellenőrzést gyakorolhatott mind 37