Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 3. szám - HÍREK - Mezey Barna: Előadói konferencia a Kossuth Klubban a Szent István Rend történetéről / 93–95. o.

Előadói konferencia a Kossuth Klubban a Szent István Rend történetéről 1983 májusában hatalmas érdeklődés mellett alakult meg a Magyar Történelmi Társulat Archeográfia, Heraldika és Genealógia Szekciója. Az év során a szekció számos előadást, konferenciát szervezett, majd kilépett a szélesebb nyilvánosság elé. 1984. május 18-án a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete Történelmi Szakosztályával közösen előadói konferenciát tartott a Múzeum utcában, a Történész Klub keretében. A rendezvénynek két célja van — mondotta Kállay István professzor megnyitó beszédében —: egyfelől a szekció ezúttal lépte át először az egyetem határait, ahol a Történeti Segédtudományok Tanszékének gyámkodása mellett folytatta eddigi munkáját. Másfelől megemlékezni a Szent István Rend alapításáról. A Szent István Rend alapítását a Habsburg-birodalom történetének viharos évei előzték meg. A kor: Mária Terézia uralomra jutásának időszaka. 1740ben kirobbant az osztrák örökösödési háború, majd utána alig nyolcévi békét követően a Szilézia visszaszerzéséért indított hétéves háború. Az amúgy is eladósodott államkassza adósságállománya 1756 és 1763 között újabb 260 millió forinttal növekedett. Horváth Mihály szerint a nehézségek fokozódása addig nem látott módon közelítette egymáshoz az uralkodót és a magyar nemességet. A rendekre támaszkodó királynő nemesi testőrséget szervezett, Budán királyi palotát emeltetett, hálájának jeléül bőkezűen adományozta a grófi és bárói címeket. A Szent István Rend megalapítása is ebbe a politikai képletbe illik bele. 1764-ben újabb adókat tervezett megszavaztatni a kormányzat az országgyűléssel: ennek mintegy „belpolitikai" előkészítése volt a rend létrehozása s első keresztjeinek adományozása. A Szent István Rend megalapítása illeszkedett ahhoz a Szent István-kultuszhoz, mely korszakunkban terjedőben volt — vette át a szót Kállay profeszszortól Pandula Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa. így például Mária Terézia 1758-ban megújíttatta a pápa jóváhagyásának megszerzése után az „apostoli királyi" címet, amelyet még első királyunk kapott II. Szilveszter pápától. Később védőszentjéül választotta államépítő uralkodónkat (1764), 1771-ben visszaszerezte Raguzából a Szent Jobbot, három esztendőre rá pedig elrendelte Magyarországon Szent István ünnepének megtartását. A rend alapítására vonatkozó kezdeményezések az 1741-i országgyűlésig nyúlnak vissza. Ekkor indítványozta a dömölki apát a Szent Istvánról elnevezett rend létrehozását, elképzelései szerint az Aranygyapjas Rend mintájára. Az ötlet 1760-ban ismét fölvetődött, ám mindkétszer a konzervatív udvari csoportok heves ellenkezésével találkozott. Végül 1764-ben, Esterházy Ferenc (akkor magyar udvari kancellár) folytonos szorgalmazásának eredményeként dön93