Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 3. szám - MÉRLEG - Balázs Péter: Kormos László: A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője. Debrecen, 1984. / 86–88. o.

segédlettel, továbbá a Csongrád megyei a „Csanád megye levéltára" című kötettel) vállalkozott arra, hogy iratanyagáról, illetve annak valamelyik nagyobb összefüggő együtteséről a fond jegyzéknél vagy az alapleltárnál mélyebb szintű segédletet tegyen közzé. A segédlet megjelentetésének jelentőségét az előbbieken túlmenően még tovább emeli az a körülmény, hogy a magyarországi reformáció egyik kiemelkedő központjának, a debreceni szuperintendenciának határainkon túlra is kiterjedő forrásbázisáról van szó, amely ráadásul iratgyűjteményekben, személyi és egyesületi fondokban is rendkívül gazdag. A debreceni református kollégiumnak a magyar művelődésben betöltött szerepe aligha igényel bizonyítást, s így a most megjelent kiadvány nemcsak az egyháztörténet-írás iránt megélénkülő érdeklődés — önmagában is fontos — támogatásának eszköze, hanem általában hasznos segítség a magyar, sőt az európai történetírás számára is. A kiadvány célját a bevezető rész a levéltári anyagnak a tudományos kutatást elősegítő részletes bemutatásában és rendszerező nyilvántartásában jelöli meg. Olyan célkitűzés ez, amit minden középszinten megfelelően rendezett iratanyaggal kapcsolatban más levéltáraktól is joggal el lehet várni. Az ismertető a fondjegyzék szerkezeti tagolódására épül, de az időközben végzett rendezések és ellenőrzések során szükségessé vált és elvégzett módosításokat már tartalmazza. A levéltár a segédlet címében is feltüntetett két szekcióra tagolódik. Az iratanyagban való tájékozódást az egyes fondképzők hivataltörténetének, a levéltári gyűjtemények kialakulásának, az iratok rendszerének és szerkezeti tagolódásának bemutatása, az egyes tárolási egységek és segédletek felsorolása, továbbá az egyes témaköröknek más fondokban és állagokban található forrásanyagára történő utalások szolgálják. A kötetet lapozgatva sokoldalúan kibontva tárul elénk a levéltár gazdag iratanyaga. Az I. szekció gerincét a püspöki hivatalnak időhatáraiban (1567— 1950) és terjedelmében (121,77 fm) is kiemelkedő fontosságú, 27 állagra tagolódó fond ja alkotja — benne a levéltár legjelentősebb történeti forrásanyaga: az egyházkerületi közgyűlések jegyzőkönyveinek 1567-től hiánytalanul meglevő sorozata. Á jegyzőkönyvekhez tartozó iratok 1743-tól kezdődő állaga terjedelemben a jegyzőkönyvek hatszorosa, s a kettő együtt az egyházkerület vallási, gazdasági, társadalmi stb. helyzetének szinte kimeríthetetlen forrásbázisa. A püspöki hivatal fondjának legnagyobb, iratmennyiségének közel felét kitevő állagát az egyházigazgatási iratok alkotják. Különös érdeklődésre tarthat még számot az egyházlátogatási iratok állaga (1733—1949), amelynek kutatását dobozonkénti jegyzék könnyíti meg. Valószínűleg elsősorban a helytörténetírás művelői fogják nagy haszonnal tanulmányozni az I. szekció másik f ondfőcsoport járói, az egyházmegyék iratairól készült ismertetéseket. Ez a levéltár különösen gazdag egyházmegyei iratokban, amit az a körülmény is elősegített, hogy a nagykunsági egyházmegye iratai részére 1960-ban Kenderesen, a hajdúvidéki egyházmegye részére 1979ben Hajdúhadházon fióklevéltárat létesítettek. Az egyes egyházmegyék fOndjaiban — egységes szerkezetben — általában közgyűlési jegyzőkönyvek, egyházigazgatási iratok, egyházi bíráskodási iratok, egyházi tisztségviselők iratai, körlevelek jegyzőkönyvei, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, alapítványi iratok, számadások, lelkészi értekezletek jegyzőkönyvei, oktatásügyi iratok és egyházközségektől érkezett vegyes tartalmú iratok találhatók. Az egyházközségek egyházmegyei beosztásának változásairól készült összeállítás vezeti be az egyházközségek iratainak f ondfőcsoport ját. A segédlet azonban csak a már levéltárban levő egyházközségi iratokra tér ki, a még egyházközségi őrizetben levő iratanyag évkoréról, mennyiségéről és tagolódásáról a fondjegyzék ad tájékoztatást. 87