Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kloss Andor: Évtizedek a levéltár szolgálatában: beszélgetés Házi Jenővel / 69–73. o.

ahol oly értékes anyag van a levéltárban, kezdjük el a gyűjtőmunkát. A gyűjtés voltaképpeni kezdete a Sopron szabad királyi város című, már említett munkám volt. Ahogyan azt elkezdtem 1921-ben, úgy kezdtem el az adatok gyűjtését is minden családról. Hamarosan több mint 10 ezer cédulám volt. Aztán, ha a későbbi években további adatokat találtam, akkor azokat mind feljegyeztem ezekre a cédulákra. így évek múltán a megírandó munkához már 100 ezer adattal rendelkeztem. Az Akadémiai Kiadó az elkészült kéziratot, amiben ilyenformán több évtizedes munka volt, örömmel fogadta és ki is adta. — Ezek után szinte önmagától adódik a kérdés, milyen a kapcsolata a hazai és a nemzetközi tudományos élettel? — Munkásságomat alapvetően két város határozta meg. Ennek megfelelően azt mondhatom, hogy Budapest és Bécs levéltári központjaival immár évtizedek óta a lehető legjobb a kapcsolatom. Bármilyen problémával fordulok az Országos Levéltárhoz, mindig rendelkezésemre állnak. Ugyanígy a bécsi Állami Levéltár, az Udvari Kamarai Levéltár, a Városi Levéltár és az Alsó-ausztriai Tartományi Levéltár is szívélyesen támogat. Ugyanígy, igaz, ez ritkábban történik meg, ha ők jönnek kéréssel hozzám, én is rendelkezésükre állok. Az idők során széles körű kutatómunkát végeztem Pozsonyban, Nagyszombaton, Esztergomban, Győrött a káptalani levéltárban, Szombathelyen, Veszprémben, Körmenden, s ezekkel a levéltárakkal is korrekt munkakapcsolataim voltak. Itt említem meg, hogy például az egykori körmendi Batthyány-levéltárban számos, Sopronra vonatkozó adatot találtam. Hogy mást ne mondjak, például, a FŐ téren álló ferences templom építkezéséről. A talált adatok fényt derítettek a templom építésének körülményére. — A laikus számára érdekesnek tűnik, hogy a Batthyány-levéltárban Sopronra vonatkozó értékes ad,atok találhatók. — Igen. A Batthyányak, akik itt a Dunántúlon, a mohácsi vész után emelkedtek fel, megkapták a Németújváry család birtokait, köztük Németújvárt és Körmendet is, és így Vas megyében a legnagyobb birtokosok lettek. Gondosan megőrizték azoknak a családoknak a levéltári anyagát is, amelyekkel 1550 után összeházasodtak. Így levéltárunkban soproni családok anyaga is megtalálható. Ezzel magyarázható, hogy az ember az egykori körmendi Batthyány-levéltárban kutatva Sopronra vonatkozó adatokat talál. A levéltár gazdagságát jól jelezte, hogy a középkorra vonatkozó oklevelek száma a Batthyány család levéltárában több ezer. Egyébként a családi levéltárak hallatlan gazdagságára Csánki Dezső, az Országos Levéltár egykori igazgatója hívta fel a figyelmemet. Ö részben ezek alapján írta meg Magyarország középkori földrajzát négy kötetben. Én most éppen azzal foglalkozom — mivel Csánki munkájából néhány megye kimaradt —, hogy megírom a hajdani Pozsony vármegye középkori földrajzát. 1200-tól 1526-ig. — Hallhatnánk valamit erről az új munkáról? — Pozsony megye középkori földrajzáról negyven év alatt már vagy 12 ezer cédulát gyűjtöttem össze. Mindegyik egy-egy oklevél adatait tartalmazza. Most ezeket dolgozom fel oly módon, mint ahogyan azt Csánki Dezső tette, ám a feldolgozásnak még csak a kezdetén vagyok. Terveim szerint a munka még legalább három évig eltart. — Voltaképpen csak azt kívánhatom, hogy e nagy munka tető alá hozásához Házi Jenőnek legyen energiája és egészsége. Egyúttal hadd kérdezzem 72