Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - Bán Péter: Tudományos ülésszak a Nemzeti Levéltári Nap alkalmából: [Kosáry Domokos, Jaan van Albada, Farkasinszky Lajos, Ormos Mária, Kanyar József, Verő Gábor előadásai] / 6–17. o.

szerve — h) a szerv szervezete és az alárendelt szervek — i) a c)—h) pontokban a vizsgált időszak alatt bekövetkezett változások". Ami pedig a forrásokat illeti, egységesen a „Magyar Közlöny", a miniszteri tárcák közlönyei, valamint a szakágazati jogszabálygyűjtemények szisztematikus, hiánytalan feldolgozására törekedtek. Levéltári kutatásokra — „legalábbis a teljesség igényéver' — már nem kerülhetett sor. A forrásadottságokból ered, hogy a szócikkek nem adnak abszolút egyenletes körképet a vizsgált időszak magyar közigazgatásáról; „ ... a minisztériumok nem azonos részletességgel szabályozták az alájuk rendelt terület szerveinek munkáját, nemegyszer fontos, belső szervezeti szabályozásokat nem téve közzé". Verő Gábor említést tett még a 20 szerző egyéni stíluskülönbségeiből fakadó, minden szerkesztői és lektori simítás ellenére elkerülhetetlenül érezhető, formai jellegű „egyenetlenségről", de ez tényleg nem több szépséghibánál. A munka gerincét 1456 szócikk képezi, szoros alfabetikus rendben, mintegy 90 szerzői ív összterjedelemben. A kötet végére szervmutató illeszkedik, melyről Verő Gábor bizonyára szerénységből mondta: „...egyfajta végső ellenőrzésként segíteni fog az esetleges hiányok, valamilyen szerv kihagyásának, mellőzésének észlelésében és kiküszöbölésében". További értékes függeléknek ígérkezik egy kronológia és az intézmények kapcsolatrendszerét, „családfáját" érzékeltető táblázatok. A lexikon várható hasznát végül a következőképpen összegezte az előadás: „Minden eddiginél mélyebb bepillantást ad ennek a történelmünkben is döntő fontosságú korszaknak politikai mechanizmusába, hiszen az államapparátus minden esetben rendkívül érzékenyen reagált a politikai konfliktusokra, azokat azonnal tükrözte, sőt a legtöbb esetben e konfliktusokban maga is jelentős aktív tényező volt. Reményünk van rá, hogy a kötet még a 40. évforduló évében meg is jelenik a könyvpiacon. Elkészítésének tapasztalatai és majdani fogadtatásának visszhangja remélhetőleg segítségünkre lesznek munkánk folytatásában: A magyar állam 1951 és 1957 közötti szervei lexikonénak elkészítésében." JEGYZETEK 1 Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. 1. Általános rész I—II. Tankönyvkiadó, Bp., 1970. 17. p. 2 Az előadó nem részletezte idevonatkozó bíráló észrevételeit, mert azok a közeljövőben hozzáférhetők lesznek a Századok hasábjain. 3 A Levéltári Szekció ugyancsak foglalkozott már a forráskiadás dolgával, rögtön első országos összejövetelén. Az ott elhangzottakra lásd: A levéltári forráskiadás — Egyházi levéltárak. A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén (Kaposvár, 1981.). Szerk. Bán Péter. A Levéltári Szekció Füzetei. Sorozatszerk.: Ságvári Ágnes. Bp., 1982. •—• Be kell vallanunk, hogy az ott életre hívott munkabizottságok legjobb esetben az alakuló összejövetelig jutottak el, a megvalósult levéltári forráspublikációk továbbra is esetlegesen válnak alkotórészeivé vagy kiindulópontjává átfogó, hosszú távú elgondolásoknak, nívójukat pedig csak egy-két lektor tudja még a megjelenés előtt hatékonyan befolyásolni. A helyzet ismeretében különös jelentőséget nyert Kosáry Domokos értékelése és ismertetése, s a levéltárosok többsége minden bizonnyal kíváncsian — és reméljük: tettrekészen — várja a forráskiadási munka reneszánsza érdekében tett kezdő lépések hatását. Hiszen az országos és területi levéltárak, illetve a levéltárosok valóban a források, a „tűz közelében" élnek. 4 Jaan van Albada családi okoknál fogva nem tudott megjelenni a konferencián. Eredetileg német nyelven írt előadását Várallyai Petemé fordította magyarra, és Varga J. János olvasta fel a szükséges minimális stilizálással. 5 Ormos Mária személyesen nem vehetett részt a tanácskozáson, előadását ezért különösen részletesen, sok szöveghű betéttel ismertetjük. 16