Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

A fond története, kezelési rendszere állagonként a) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1871/1872—1944 A törvényhatósági bizottság, mint a megyei közigazgatás legfelsőbb szintű szerve, működését a törvényhatósági bizottság közgyűlésén fejtette ki. A közgyűlések rendjét, a tanácskozás szabályait a törvényhatósági törvények és az ezek alapján alkotott megyei szabályrendeletek határozták meg. Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága 1872 és 1885 között évente két, 1886 és 1929 között évente négy, 1930-tól évente kettő, 1937-től ismét négy és 1941-től két rendes és szükség esetén rendkívüli — ezek száma meghatározatlan — közgyűlést tartott.

12 A közgyűlés hatáskörét az egyes törvények részletesen szabályozták, a legfontosabb feladatok a következők voltak: — szabályrendeletek alkotása, *— közigazgatási járások és törvényhatósági választókerületek megállapítása, törvényhatósági, közlekedési vonalak, közművek, építkezések és a közmunka feletti intézkedés, — kölcsönvételek, — törzsvagyon szerzése és elidegenítése, — költségvetések és zárszámadások felülvizsgálata, elfogadása, — a tisztviselők és a törvényhatósági bizottság választmányainak, küldöttségeinek és a különböző állami igazgatási szerveknek vagy az ezek mellett működő bizottságok (KIB, adófelszólamlási bizottság stb.) tagjainak megválasztása, — a tisztviselők ellenőrzése, fizetésük szabályozása, — új hivatalok és állások felállítása. — a törvényhatóság kezelésében levő pénztárak felügyelete, — másodfokú döntés a községi és városi hatóságoktól felterjesztett vagy fellebbezett ügyekben, — kérelmezés! és levelezési jog gyakorlása, — indítványok, interpellációk tárgyalása, — a felirati jog gyakorlása, — egyéb, törvénnyel, rendelettel vagy megyei szabályrendelettel közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek. A közgyűlés bemutatott széles hatásköre lényegében a korszak végéig fennmaradt — kivétel az 1929-ben megszűnt fellebbviteli (felirati) jog —, de már a megállapításától kezdve csökkent a hatáskörébe utalt ügyekben a közgyűlés Önállósága. Ennek első jele volt, hogy a közgyűlés valamennyi határozatát fel kellett küldeni a belügyminisztériumba jóváhagyás végett. A különböző állami köz- és szakigazgatási intézmények, szervezetek felállítása tovább erősítette a kormány befolyását, csökkent, nem egy esetben formálissá vált a közgyűlés önállósága. A közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán volt, ő nyitotta meg. vezette és zárta be az üléseket, ügyelt a rendre. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyeket megtárgyalta, és a tárgyalás eredményét határozat formájában rögzítette. Részt vettek a közgyűlés munkájában a vármegye vezető tisztviselői is, mint a törvényhatósági bizottság teljes jogú tagjai. A törvényhatósági bizottság közgyűléseiről a vármegyei főjegyző jegyzőkönyvet vezetett. A jegyzőkönyvben az üléseken szereplő ügyeket és az ügyekben hozott határozatokat évenként újrakezdődően sorszámozták. A jegyzőkönyvi sorszám mellett előfordult, hogy feltüntették az ügy állandó választmányi vagy alispáni iktató31