Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága Az 1870: XLII. te. bevezetését hosszan tartó előkészítő munka előzte meg. A történelmi Csongrád vármegye területén három önálló törvényhatóság létesült: Csongrád vármegye, Hódmezővásárhely thj. város és Szeged thj. (szabad királyi) város. A vármegyei törvényhatóság az említett két város kivételével a megye egész területére kiterjedt. Szentes és Csongrád mint rendezett tanácsú városok közvetlenül, a községek két járásba osztva (tiszáninneni, tiszántúli) a járási főszolgabíróságok közbeiktatásával tartoztak a megye irányítása alá. Mind a megyei, mind a járási apparátus működését, hatáskörét és jogait a megyei szervezési szabályrendeletek rögzítették.

5 A Csongrád vármegyei törvényhatóság legfelsőbb szintű szerve a törvényhatósági bizottság. A bizottság tagjainak száma 1872-ben 274 (500 lakosonként 1 képviselő), Hódmezővásárhely önálló törvényhatósággá válása után 176, 1877től, Dorozsmának a megyéhez csatolása után 192 egészen 1929-ig.

c Az 1929-es XXX. te. alapján újjáalakított Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság létszáma 202 (750 lakosonként 1 képviselő). Az 1870: XLII. és az 1886: XXI. te. értelmében a törvényhatósági bizottság tagjainak fele, 1929-től 72, az országgyűlési választójoggal bíró lakosság által választott képviselő volt. A képviselők választását ugyancsak az 1870: XLII. és az 1886: XXL te. szabályozta, mandátumuk 6 évre szólt, de 3 év elteltével felüket újraválasztották. Az 1886-os XXI. te. a választott képviselők mandátumának érvényességét 10 évre emelte, az újraválasztások 5 évenként történtek. 1892-től a mandátumok érvényességét 6 évre csökkentették, a választásokat pedig 3 évenként tartották (1892: XXVI. te.). 1913-tól az I. világháború végéig a választásokat felfüggesztették (1913: LII. te. és 1915: VI. te.). A képviselők mandátumát az 1929: XXX. te. ismét 10 évre emelte a képviselők felének 5 évenkénti újraválasztásával. A választások lebonyolítására az előző törvényhatósági bizottság tagjai közül szervezték meg a választási bizottságot. Az egyes választókerületeknek külön választási bizottságai voltak, a szavazások lebonyolítására a választókerületeken belül megállapított szavazókörzetekben szavazatszedő küldöttségek működtek. A választások irányítását a megyei választási bizottság és annak elnöke, az alispán irányította és fogta össze. Csongrád vármegye törvényhatósági választókerületeinek területi beosztását a megyei törvényhatósági bizottság állapította meg, és szabályrendeleteiben rögzítette.

7 Az egyes választókerületekben választandó képviselők számáról ugyancsak a törvényhatósági bizottság döntött.

8 A választások eredményét a megyei törvényhatósági bizottság erre illetékes szervei (Igazoló Választmány, Állandó Bíráló Választmány) hagyták jóvá. Az időközben elhalálozás vagy egyéb ok (lemondás, ugyanazon képviselő több kerületben történő megválasztása) miatt megüresedett bizottsági helyek betöltése pótválasztásokkal történt. 1872 és 1929 között a törvényhatósági bizottság tagjainak felét a törvényhatóság területén legtöbb adót fizetők (virilisek) alkották. A virilis tagok névjegyzékét az adóhivatalok kimutatásai alapján minden év végén az erre illetékes Igazoló Választmány állította össze és a Törvényhatósági Bizottság közgyűlése hagyta jóvá. A legvagyonosabb rétegek ilyen arányú részvétele a megyei közigazgatásban bénítólag hatott a közép- és szegényebb rétegek eredményes politikai szervezkedésére, egyben garantálta a helyi közigazgatás konzervatív, kormányhű fellépését minden haladó, demokratikus, ill. a kormány politikájával nem egyező mozgalommal, elképzeléssel szemben. A helyi közigazgatás és a kormány közti együttműködés zavartalanságának biztosítása érdekében az 1929-es XXX. te. tovább növelte a rendszerhű erők arányának részvételét: Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottságának 202 tagja közül 117, tehát 29