Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Lakos János: Az általános levéltárak 1984-ben / 3–12. o.

A levéltári anyag mennyiségének alakulása 1980 és 1984 között (fm) 1980 1981 1982 1983 1984 OL UMKL Orsz. It.-ak összesen Tanácsi lt.-ak Ált. lt.-ak Összesen 33 530 8 548 33 580 9 657 33 631 11048 33 647 12 312 34 471 13 798 42 078 43 237 44 679 45 959 48 269 116 991 122 578 125 926 129 994 132 966 159 069 165 815 170 605 175 953 181 235 A régi statisztika szerint 1983 végén 175 953 fm iratanyagot őriztek a levéltárak. Az éves 10 225 fm irat begyűjtése és 650 fm irat kiselejtezése folytán 1984 végén az állománynak 185 528 fm-t kellett volna kitennie, amennyiben az előző adatszolgáltatások pontosak; az új felmérés szerint és a valóságban ennél csaknem 4300 fm-rel kevesebb az iratok mennyisége. Az 1984. december 31-én levéltárban őrzött iratanyag terjedelmét mutatja — levéltártípusonként — a fenti táblázat. A tanácsi levéltárak állománya részletezve a következő (fm): BFL 18 173 Komárom m. Lt. 4 883 Baranya m. Lt. 10 611 Nógrád m. Lt. 2 052 Bács-Kiskun m. Lt. 5 837 Pest m. Lt. 13 788 Békés m. Lt. 4 295 Somogy m. Lt. 5 946 BAZ m. Lt. 6 070 Szabolcs-Szatmár m. Lt. 3 198 Csongrád m. Lt. 9 436 Szolnok m. Lt. 5 193 Fejér m. Lt. 3 808 Tolna m. Lt. 5 120 Győr-Sopron m. Lt.i lg9 054 Vas m. Lt. 6 092 Hajdú-Bihar m. Lt. 4 541 Veszprém m. Lt. 4 474 Heves m. Lt. 5 078 Zala m. Lt. 5 316 Az állományon belül évről évre nő a szocialista korszak dokumentumainak aránya: míg 1980-ban az 1945 (1950) utáni iratok részesedése nem érte el a 30%-ot, ma már 36,3%-ra, csak a tanácsi levéltárakat számítva 39,4%-ra rúg. Az új tervezési statisztikai segédlet a rendezettségről eddig kialakult képet is alaposan módosítja. Az 1983. évi adatszolgáltatás szerint a tanácsi levéltárak feudális és polgári kori iratai közül 9,2% nem érte el a középszintű rendezettséget. Az új, megbízhatóbb felmérés alapján 1984 végén 24,8% (!) ez az arány (kb. 20 000 fm)! Meg kell jegyezni, hogy jelentős különbségek vannak az egyes intézmények között: míg Hajdú-Biharban, Békésben, Szolnokon és Fejérben e korszakok anyagát tekintve lényegében teljes a középszintű rendezettség, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Veszprémben, Bács-Kiskunban és Zalában csak 40—50%-os. A szocialista korszak esetében 39,2% a középszintre még nem rendezett iratok hányada, ez is kb. 20 000 fm-t tesz ki. Mindebből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a már jóval korábban megfogalmazott általános követelmény, a teljes középszintű rendezettség elérése sokkal nagyobb odafigyelést kíván. Tehát a következő ötéves tervidőszakban a tanácsi levéltárakban nagyobb hangsúllyal kell szerepeltetni a rendezési feladatokat! Hasonló következtetésekre juthatunk a selejtezettségi mutatókból. A selejtezendőnek minősített iratok magas aránya lehetővé teszi, sőt megköveteli, hogy az anyag használhatósága és férőhely nyerés céljából valamennyi levéltár gondot fordítson e munkafajtára. (Miként az elmúlt években általában, 1984-ben