Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Lakos János: Az általános levéltárak 1984-ben / 3–12. o.

hajtani. A járási irattárakat néhány megyében a levéltárak vették kezelésbe (Békés, Hajdú-Bihar, Nógrád, Veszprém, Zala), máshol részben kerültek levél­tárba (Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Pest, Szabolcs-Szatmár, Szolnok), de a többi megyében is megfelelő helyen vannak, a jogutód városok kezelésében. A Levéltári Osztály az év folyamán — kapcsolódóan a szakterület hosszú távú fejlesztési programjához — megindította az iratkezelés helyzetének vizs­gálatát. Ehhez a levéltárak széles körű adatszolgáltatást teljesítettek, részben új felmérések (a minisztériumok és országos főhatóságok egy részénél, a fő­városi és megyei tanácsoknál, ügyészségeknél, bíróságoknál), részben pedig gyűj­tőterületi nyilvántartásaik alapján. A levéltárak elkészítették az illetékességi körükbe tartozó szervek új jegy­zékeit, amelyek minisztériumi jóváhagyására 1985-ben kerül sor. A jegyzékek azt mutatják, hogy a levéltári értékhatár megállapítása igen eltérően történt meg az egyes levéltárakban. (Egyébként az általános levéltárak illetékességi kö­rébe tartozó szervek száma 1984 végén 16 499 volt, az 1981. évi 17 868-hoz ké­pest tehát jelentős a csökkenés.) Az év folyamán — az Űj Magyar Központi Levéltár irányításával és a ta­nácsi levéltárak széles körű bevonásával — elkészült az a munkálat, amely a minta irattári tervek felülvizsgálatára irányult. A levéltári értékű iratok köré­nek csökkentését tartalmazó tervezetek remélhetően hamarosan jogszabályok­ban is tükröződnek, s így a jövőben hatékonyabban mehet végbe a valóban tör­téneti értékű dokumentumok kiválogatása. Sajnos továbbra sem tapasztalható általános javulás az iratkezelés orszá­gosan aggasztó helyzetében. Az év során néhány kirívó szabálytalanság is elő­fordult, pl. az Űj Magyar Központi Levéltár és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár területén. Örömteli tény viszont, hogy több megyében (pl. Baranya, Borsod­Abaúj-Zemplén, Vas) észrevehetően pozitív irányba mozdult el a tanácsi szer­vek irattárainak helyzete. (Ott vannak komoly eredmények, ahol a levéltárak ellenőrző munkája szervesen kapcsolódik az igazgatási osztály által végzett ügyviteli ellenőrzésekhez.) A személyi tulajdonban levő védett levéltári anyagok száma 1984-ben (18 új védetté nyilvánítással) 119-re emelkedett. Felügyeletüket levéltáraink (első­sorban az Országos Levéltár) folyamatosan végzik. A jövőben még több ener­giát szükséges fordítani a felderítő munkára, hisz nyilvánvalóan nagy értékek lappanganak szerte az országban. 2. Iratbegyűjtés 1984 a középtávú tervidőszak legerősebb éve volt az anyaggyárapításban. Az általános levéltárak ebben az évben 10 225 fm iratot szállítottak be raktáraikba. Összehasonlításul: 1981-ben 7861, 1982-ben 6335, 1983-ban pedig 5396 fm-t tett ki az iratátvétel mennyisége. Az ötéves terv négy éve alatt tehát közel 30 000 fm irat került levéltárba, amely messze felülmúlja a korábbi középtávú terv­időszakok teljesítményeit. A levéltártípusonként részletezett adatokat külön táblázat tartalmazza. Döntő volt a járási hivatalok irattáraiból átvett iratok szerepe: a megyei levéltárak állománygyarapításának (6536 fm) 68%-át (4444 fm) teszik ki a já­rási iratok! Különösen nagyarányú begyűjtést teljesítettek a következő tanácsi levéltá­rak: Budapest Főváros Levéltára (1176 fm), Békés (1077). Somogy (618 fm), Győr-Scpron (606 fm), Nógrád (571 fm) és Hajdú-Bihar (502 fm). Ellenben — a raktárhiány, ill, Baranyában a rekonstrukciós munkák miatt — egyáltalán 6

Next

/
Thumbnails
Contents