Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Lakos János: Az általános levéltárak 1984-ben / 3–12. o.

hajtani. A járási irattárakat néhány megyében a levéltárak vették kezelésbe (Békés, Hajdú-Bihar, Nógrád, Veszprém, Zala), máshol részben kerültek levéltárba (Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Pest, Szabolcs-Szatmár, Szolnok), de a többi megyében is megfelelő helyen vannak, a jogutód városok kezelésében. A Levéltári Osztály az év folyamán — kapcsolódóan a szakterület hosszú távú fejlesztési programjához — megindította az iratkezelés helyzetének vizsgálatát. Ehhez a levéltárak széles körű adatszolgáltatást teljesítettek, részben új felmérések (a minisztériumok és országos főhatóságok egy részénél, a fővárosi és megyei tanácsoknál, ügyészségeknél, bíróságoknál), részben pedig gyűjtőterületi nyilvántartásaik alapján. A levéltárak elkészítették az illetékességi körükbe tartozó szervek új jegyzékeit, amelyek minisztériumi jóváhagyására 1985-ben kerül sor. A jegyzékek azt mutatják, hogy a levéltári értékhatár megállapítása igen eltérően történt meg az egyes levéltárakban. (Egyébként az általános levéltárak illetékességi körébe tartozó szervek száma 1984 végén 16 499 volt, az 1981. évi 17 868-hoz képest tehát jelentős a csökkenés.) Az év folyamán — az Űj Magyar Központi Levéltár irányításával és a tanácsi levéltárak széles körű bevonásával — elkészült az a munkálat, amely a minta irattári tervek felülvizsgálatára irányult. A levéltári értékű iratok körének csökkentését tartalmazó tervezetek remélhetően hamarosan jogszabályokban is tükröződnek, s így a jövőben hatékonyabban mehet végbe a valóban történeti értékű dokumentumok kiválogatása. Sajnos továbbra sem tapasztalható általános javulás az iratkezelés országosan aggasztó helyzetében. Az év során néhány kirívó szabálytalanság is előfordult, pl. az Űj Magyar Központi Levéltár és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár területén. Örömteli tény viszont, hogy több megyében (pl. Baranya, BorsodAbaúj-Zemplén, Vas) észrevehetően pozitív irányba mozdult el a tanácsi szervek irattárainak helyzete. (Ott vannak komoly eredmények, ahol a levéltárak ellenőrző munkája szervesen kapcsolódik az igazgatási osztály által végzett ügyviteli ellenőrzésekhez.) A személyi tulajdonban levő védett levéltári anyagok száma 1984-ben (18 új védetté nyilvánítással) 119-re emelkedett. Felügyeletüket levéltáraink (elsősorban az Országos Levéltár) folyamatosan végzik. A jövőben még több energiát szükséges fordítani a felderítő munkára, hisz nyilvánvalóan nagy értékek lappanganak szerte az országban. 2. Iratbegyűjtés 1984 a középtávú tervidőszak legerősebb éve volt az anyaggyárapításban. Az általános levéltárak ebben az évben 10 225 fm iratot szállítottak be raktáraikba. Összehasonlításul: 1981-ben 7861, 1982-ben 6335, 1983-ban pedig 5396 fm-t tett ki az iratátvétel mennyisége. Az ötéves terv négy éve alatt tehát közel 30 000 fm irat került levéltárba, amely messze felülmúlja a korábbi középtávú tervidőszakok teljesítményeit. A levéltártípusonként részletezett adatokat külön táblázat tartalmazza. Döntő volt a járási hivatalok irattáraiból átvett iratok szerepe: a megyei levéltárak állománygyarapításának (6536 fm) 68%-át (4444 fm) teszik ki a járási iratok! Különösen nagyarányú begyűjtést teljesítettek a következő tanácsi levéltárak: Budapest Főváros Levéltára (1176 fm), Békés (1077). Somogy (618 fm), Győr-Scpron (606 fm), Nógrád (571 fm) és Hajdú-Bihar (502 fm). Ellenben — a raktárhiány, ill, Baranyában a rekonstrukciós munkák miatt — egyáltalán 6