Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - MÉRLEG - Honvári János: A pécs-baranyai munkásmozgalom története. Pécs, 1985. / 92–94. o.

A pécs-baranyai munkásmozgalom története 1—2. köt. Szerk. Szita László. Kiadja a Baranya megyei Levéltár, Pécs, 1985. 574 és 476 pag. A Baranya Monográfia Sorozat legújabb kiadványaként, a helyi levéltár gondozásában jelent meg „A baranyai—pécsi munkásmozgalom története". Két kötet, közel 90 ívnyi terjedelem, több mint ezer oldal, a helytörténeti kiadványoknál szokatlanul magas példányszám; ezek a monográfia száraz könyvészeti adatai, amelyek egyúttal a vállalkozás nagyságát is jellemzik. A munkásmozgalom történetének kutatása •— a megyei tanács erkölcsi és anyagi támogatásával — több évtizedes múltra tekint vissza Pécsett. A körülmények szerencsés egybeesése folytán ebben a városban figyelemre méltó társadalomtudományi kutatóbázis jött létre. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének, az Egyetemi Könyvtárnak, a levéltárnak, a Tanárképző Főiskola Történelem Tanszékének munkatársai és más helyi kutatók színvonalas monográfiák, dokumentumkötetek egész sorát, tanulmányok tucatjait publikálták az elmúlt évtizedek során, amelyeknek eredményei természetes módon épültek be ebbe a monográfiába. A monográfia közvetlen előzményeként Babics András és Szita László szerkesztők 1968—1972 között három kötetben tették közzé a baranyai—pécsi munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumait. A dokumentumkötetek bevezető tanulmányai ennek a mostani kiadványnak kitűnő előmunkálataiként foghatók fel. Ugyanennek a témának megjelent a válogatott bibliográfiája és 1977-ben elkészült „A munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett" című munka, amely a topográfiai kérdések tisztázását segítette. Egy ilyen mélységű, terjedelmű — és szögezzük le rögtön az elején: kiváló — munka ismertetésénél a recenzens a bőség zavarával küszködik és terjedelmi okok miatt kénytelen néhány, főleg módszertani jellegű megjegyzésre szorítkozni. A cím alapján ítélve a szerzők arra vállalkoztak, hogy a megyeszékhely munkásmozgalom-történetének feltárásán túl bemutassák egész Baranya agrárszocialista-mozgalmát, a forradalmi munkáspártok tevékenységét. A megyeszékhely és a megye történetének párhuzamos vizsgálata nem ismeretlen a helytörténeti irodalomban. (Lásd pl. Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében 1919—1945. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.) Ám ezek a munkák egyértelműen megyeszékhely-centrikusak. A baranyai—pécsi munkásmozgalom története is túlnyomórészt Pécs és annak vonzáskörzetében elhelyezkedő, a megyeszékhellyel intenzív kapcsolatban álló bányászvidék munkásmozgalmát tárgyalja. Ez egyébként érthető is, hiszen a vidék gazdasági szerkezete, társadalmi struktúrája, a kisvárosi és falusi mozgalom objektív és szubjektív lehetőségei az esetek zömében olyannyira mások, ami megnehezíti a megyeszékhely és a megye történetének együttes kutatását. Célravezetőbbnek tűnik az a módszer, 92