Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A tőkés nagybirtok irányításának néhány kérdése az előszállási uradalomban, 1800–1914 / 85–108. o.

tak. Az ez évi termés sem volt jelentéktelen, hiszen csak a dézsmabor volt 829 akó és 44 icce, az allodiális bor /az uradalom saját szőlőjében termett/ pedig 151 akó volt. A dézsmaborok jelzik, hogy Előszállás határában levő hegyekben jelentős volt a szőlőtermelés: Bébiczhegyen 445, Öreghegyen 182, Túzokhegyen 38 akó dézsmabort szedtek össze az uradalom emberei. A számtartó a jelentős bormenynyiség ellenére 260 akót vásárolt 1813 november végén, mert az uraság úgy vélte, hogy az asztali borszükséglet mellett az előszállási termés nem fedezné a kocsmák szükségletét, mert 1813-ban is 1228 akó bort, 41 akó pálinkát mértek ki. Az uradalom ebben az évben az uradalmi kocsmákban kimérendő új bor árát iccénként 8 krajcárban állapította meg. A bor árát 1B14. május 22-én felemelték. Ekkor 1 icce borért 15 krajcárt kellett fizetni a kocsmákban. Ez névértékben elég magas volt, hiszen az előző év őszén az óbornak 8-10 19 krajcár volt az ára. 1828-ban a falu határában 791 pozsonyi mérő nagyságú szőlőterület volt, melyet csak részben művelték az előszállási lakosok. Az összeírásból kiderül, hogy a szőlőbirtokosok közül 561 nem előszállási, hanem alsószentiváni

, dunaföldvári

, alapi vagy barcsi lakos volt. Az extraneusok kis jövedelmű, jórészt zsellérsorsban élő em20 berek, akik az uradalomtól bérelték a szőlőterületet. Az erdőket nélkülöző uradalom Zircről és Sólyról tűzifát, épület- és szerszámfát kapott. 1814 január végén Sólyból Előszállásra 15 öl tűzifát, 30 db taligakereket, 60 db saráglás villát szállítottak, ősszel pedig Zircről 25 nyírfaseprűt, 12 kocsikereket, 335 db járomszeget, 7 talicskát, 10 kenyérsütőlapátot, nyáron pedig 140 szénagyűjtő villát, 2 szekér meszet, 670 dongát, 25 jármot 21 küldtek az előszállási uradalomba. Az erdő területét évente gyarapították. 1814 őszén és tavaszán facsemetéket /nyárfát és akác98