Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A tőkés nagybirtok irányításának néhány kérdése az előszállási uradalomban, 1800–1914 / 85–108. o.

kerületi ispánokat, hogy a tavaszi földek után járó tojásmennyiség gyűjtésére a földbírák figyelmét hívják fel. Ezúttal az így begyült tojást nem az előszállási kastélyba, hanem Zircre

, az apátságba kellett elszállítani. A harmados földek terményeinek takarítása során a földbíró mindig jelen volt, de a csőszöknek is ellenőrizni kellett, hogy a termést a valóságos harmadnak megfelelően különítették-e el, vagy a harmadikrészbe, amelyet a harmados magának kivánt, nem raktak-e több termést? Ilyen esetekben'"a harmadszámlálóknak az elröjtött kévéket vagy az álnokul rakott harmadcsomókat fel kellett fedezni. A csalárd gazda termésének egy részével és földjének teljes elvesz16 tésével, az arató pedig pálca ütéssel bűnhődjék." A harmados földek utáni szolgáltatások elég szigorúak voltak. Ennek ellenére a lakók szinte versengtek, hogy az uradalomtól tavasszal ugarföldet kapjanak. 1820 januárjában az uradalom direktorának, Modrovich Ignácnak 15 herczegfalvai kisházas /zsellér/ kérvényt nyújtott be, hogy egyenként 50 lépés nagyságú szántóföldet kapjanak. A kisházasok vállalták, hogy a földek után kiszabott dézsmát, a napszámokat az uradalom kívánsága szerint teljesíteni fogják, de felajánlották azt is, hogy az uradalomnak korai nyomtatást végeznek. Ezt azzal is indokolták, hogy az uradalom nyomtató munkásokat nehezen szokott kapni, mivel ekkor a telkes gazdák is a munka dandárját végzik saját ortáikon. Kukoricát 1813-ban az uradalomnak a herczegfalviak termeltek. A kukoricaföldeket harmadrészért művelték meg a lakosok, melyeket 1813 óta évente tavasszal osztották ki. Ebben az évben a tavaszi vetések alá március 27-én megkezdték a földek kiosztását, amely a kukoricaföldek kimérésével április végén fejeződtek be. A földek kimérésénél előnybe helyezték azokat, akik az uradalomnak a kötele96