Levéltári Szemle, 34. (1984)
Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A tőkés nagybirtok irányításának néhány kérdése az előszállási uradalomban, 1800–1914 / 85–108. o.
szerint a csősznek kerülnie illett az összetűzéseket: "versétől, mocskolodástol őrizkednie" kellett. Mindenütt fedjék fel a "gonosztevő szándékát, és az uraságnak hű őrtállói legyenek. A szoros fenyíték legyen zabolájok; a legkevesebb hívségtelen restségjüket is az irgalmatlan és gyalázatos kicsapás fogja követni". 1814. augusztus 3-án, este 10 óra tájban az előszállási majorban egy 16 öles szénakazlat gyújtottak fel. A lángok a szénát felemésztették, s tetemes kár keletkezett. Az uradalom vezetői a gazdatiszteket megbízták, hogy a gyújtogatót fedezzék fel. A nyomravezetőnek az uradalom 100 forint jutalmat ígért. Az uradalom a többi alkalmazottaival szemben a fenyítés eszközeit is felhasználta. Ez erkölcsi tekintetben a dorgálástól a pál caütésig terjedhetett. Ha anyagi kár érte az uradalmat, azt a kár okozójával megtéríttették. Gyakori eset volt, hogy az uradalmi kocsisok, akik árut szállítottak Zircre vagy Fehérvárra , útközben utasokat vettek fel a kocsira. Amennyiben ezt felfedte az uradalmi tiszt, a kocsist 25 pálcaütéssel bűntették. Ugyancsak megcsapatás lett az osztályrésze az istállóban pipázó cselédnek, és akiket tolvajláson fogtak. A munkaerőgondok enyhítése érdekében az uradalom jobbágyfalu telepítését határozta el. Erre a dirigens hivatal legalkalmasabbnak Újmajort tartotta. A telepítés ltíll elején megtörtént, és a falu Herczegfalva nevet kapta. 1811. április 9-én Előszálláson úriszéket tartottak, ahol az ez évben Herczegfalvára betelepedett jobbágyokkal és zsellérekkel az uradalom szerződésre lépett. Az ura dalom a herczegfalviakkal ingyen munkaerőhöz jutott. Tudjuk, hogy területén jobbágyfalu ez ideig nem létezett. Herczegfalva mellett zsellérmunkás telepek létesítésére is sor került. Az új feladatok elvégzése érdekében az uradalom szervezetét s :2