Levéltári Szemle, 34. (1984)
Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.
kedés elsó szálait elvágták/. A második témába a német nemzetiségi iskoláztatás és a kulturális kérdések tartoztak, a harmadikba a délszlávok ügyei, valamint több s'zociális kérdést érintő előadás. Kanyar József a művelődéstörténeti szekció tevékenységét értékelve először a népiskolákkal foglalkozó előadásokra tért ki. Hangoztatta, hogy a 20. század első felében is a népiskolai oktatás meghatározó jelentőségű a műveltség alapozásában. Hiányolta, hogy a népiskolákkal foglalkozó referátumok a tartalmi jegyek vizsgálatával adósak maradtak. Fontosnak tartotta a 19. század második felében létrehozott munkás gimnáziumokkal foglalkozó téma felvetését, s az előadót további kidolgozásra, forrásbázisok feltárására ösztönözte. Ezzel párhuzamosan még az iparostanoncokkal kapcsolatos oktatás kérdéseit, majd a tanügyigazgatási egységet megteremtő törekvéseket, két "igazában véve vidéki gimnázium" működésének kérdéseit, valamint egy, a tömegkultúrára vonatkozó igen értékes előadást elemzett. Kállay István elöljáróban a genealógia iránt országosan megnőtt érdeklődés okaival foglalkozott, majd rámutatott arra, hogy csak a tudományos igényű genealógiának van létjogosultsága. A genealógia, mint történeti segédtudomány a társadalom mikroközösségeivel foglalkozik, és ezzel a gazdaság, a társadalom, a kultúra, a politikatörténethez alapvető adatokkal járul. Idézte Szentpéteri Imrének az 1930-as években a történeti segédtudományok művelőihez intézett felhívását: /"minél szélesebb körben mutatni, ábrázolni a társadalmi osztályok, rétegek és családok történetét."/ Ezután elmondotta, hogy a szekció munkája eredményes volt. A magyarországi nagybirtokos réteg néhány kiemelkedő tagján kívül foglalkozott a szekció még a polgárság, a parasztság, a hivatali nemesség, az értelmiség köréből kikerült egyének életútjával. A szekció témáit a két heraldikai előadás színezte. A szekcióvezető meg82